Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

írással közli a könyv tartalmát. Máftéah-ku/cs. Winkler kulcsot akar oz érdeklődők kezébe adni, melynek segítségével megtanulhat jiddis nyelven olvasni: gdrukti = nyomtatott szöveget; gschribini = kézírásos (írt) szöveget. Winkler tehát nem nyelvtant ad, hanem németül tudó érdeklődőket tart szeme előtt. A jiddis nyelv ugyanis (közönségesen szólva) egy nagyon elrontott német nyelvjárásnak mondható, melyet román, szláv és héber elemek is színeznek. A bonyhádi plebániatörténetben leírja az 1785-iki népszámlálást is. E szerint 684 zsidó vallású lakosa volt a falunak. Winkler apostoli buzgóságának bizonyítéka, hogy megtanulta tőlük nyelvüket, de nemcsak a jiddist, amit ő „jhüdisch teitsch"-nek nevez, hanem a bibliai hébert is tökéletesen. A kézirat 239 oldalt tartalmaz, de már nem teljes, mert az elején (azaz a könyv végén bizonyos számú lap hiányzik. Bevezetőben két kérdésre keres választ: mikor jöttek a zsidók KözépEurópába és mikor, hogyan keletkezett a jiddis nyelv? Egyikre sem tud kielégítő választ adni. Ezután bemutatja a jiddis nyomtatott betűket német nyelven gót írással, majd ugyanúgy a jiddis írott betűket. Ez a jiddis írás a scriptura quodratanak egyik középkori formája. A 45-239. oldalak példák az olvasás gyakorlására. E példák már két hasábra osztják a lapokat: jobb hasábban a nyomtatott, vagy írott jiddis szöveg, bal hasábon a kiejtés gót betűkkel. 5. Ein Gespräch zwischen einen Christen und zwischen einen iud. Gödre 1790. von Michael Winkler, Pfarrer und Dechand. A címlap három nyelvű. Felül héberül, majd a jobb hasábon németül gót írással, a bal hasábon jiddis nyelven, jiddis betűkkel. 950 oldal szöveget tartalmaz úgy, hogy minden lapon két szöveg található: bal hasáb német, jobb hasáb jiddis nyelven. A könyvben 634 ószövetségi idézet van és 125 újszövetségi. Az ószövetségi idézeteket mindig bibliai héber írással hozza, majd lefordítja jiddisre és németre. A könyv elején 36 oldalon a könyvben szereplő „érdekes dolgok" jegyzékét adja, majd 65 oldalon a szentírási könyvek szokásos sorrendjét követve a szentírási idézetek jegyzékét. Hatalmas munka. Kezünkben tartva meggyőződünk arról, hogy valóban nem ért rá Bonyhádon a földesurak házaiba járni szórakozás céljából. Mert ha Gödrén másolta is le, Bonyhádon készítette el e munkáját. Létrejötte másképp nem képzelhető el, minthogy sokat beszélgetett a zsidó lakosokkal, beszélgetéseit később lejegyezte és rendszerbe foglalta. Választott irodalmi formája: a beszélgetés, mai nyelven dialógus. Úgy látszik a beszélgetések folyamán partnerei ismételten közkézen forgó jiddis-szerzőkre hivatkoztak, ö is megszerezte e könyveket és tanulmányozta őket. Megállapította, hogy a zsidó nép azért nem tudja a keresztény hitrendszert elfogadni, mert ezek a minden családban meglévő és állandóan forgatott könyvek, melyek mind Mózest és a Prófétákat magyarázzák, de Winkler felfogása szerint hamisan értelmezik, nem egyszer kihagynak olyan szövegeket, melyek a Messiás szempontjából igen fontosak; meséket szőnek bele vagy éppen megbotránkoztató módon írnak a legtiszteletreméltóbb ószövetségi személyekről. Utóbbi részeket csak jiddis nyelven hozza, nehogy megbotránkoztasson. A könyv 17 fejezetéből ötöt szán arra, hogy kikutassa a talmudista „tévedéseket", illetőleg helytelen magyarázatokat. A további fejezetekben bemutaja a keresztény hit tanítását. Állandóan ószövetségi idézetekkel támasztja alá fejtegetéseit és igyekszik megcáfolni a helytelen magyarázatokat. Ezekben még jobban kitűnik, milyen otthonosan mozog a Szentírásban. De bámulatosan ismeri a Szentatyákat, egyháztörténetet, sőt még a numizmatikát is segítségül hívja bizonyításainál. A párbeszéd „Krist = a keresztény és Jud = a zsidó partner közt folyik. Pl. Krist: „Azt kérdezed kedves Jud barátom, miért írom e könyvet és miért jiddis nyelven?