Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

Az édesanya nemde, ha földön fekvő gyermekét fel akarja venni, egészen lehajol hozzá, hogy pedig gügyögő gyermekét megértse, ő is gügyögve beszél hozzá — mivel szereti. Ezt teszem én is". Ezért Winkler fogalmazásában udvarias. Tudatosan kerüli azokat a fordulatokat, melyek partnerét esetleg megsérthetné. Természetesen Winkler is korának gyermeke és nem a II. Vatikáni Zsinat utáni dialógusról van szó. A szöveg utolsó előtti lapján Krist: „Kedves Jud, szívleld meg fejtegetéseimet, mert eljön az idő, mikor már jóvá nem tehető hibát követtél el . .." Jud: „Engedd, hogy megmaradjak annak, aki vagyok. Maradj te keresztény, én meg zsidó szeretnék maradni. Atyáim zsidókként haltak meg, hadd haljak meg én is így..." 6. Dubium super eo, an non gens Hungara possit censeri suam originem deducere de seminje S Patriarchae Abraham. Proponit Mich. Winkler. Can. V. eccl et VADiaconus Gödrensis, Gödre, 1794. 75 oldalas latin nyelvű kézirat. Tíz fejezetben igyekszik érveket összehozni arra vonatkozólag, hogy a magyar nép talán Abraham családjából származik. Winkler nem állítja, hogy ez a rokonság valóban fennáll. Erveiről nem mondja, hogy azok bizonyítékok. Az olvasóra bízza: ítélje meg saját maga, van-e az érveknek bizonyító erejük? 7. Neu erfundene Stern Uhr mit beygefügter Sonnen Uhr nach Bolushöhe 46 Grad und 30 Minuten verfertiget von Michael Winkler, Pfarrer und Dechand zu Gödry im Jahr Christi 1791. A német nyelvű kéziratban Winkler leírja az általa felfedezett „csillag és napórát". A leírás 16X22 cm vastag diófa dobozban van rátolható fedéllel. A 3-14 oldal az óra szerkezetét magyarázza, 15—62 oldalak táblázatokat tartalmaznak az óra kezeléséhez. A gödrei krónikában Joachim von König mérnök levelét jegyezte föl. A mérnök kéri, járuljon hozzá a „gépezet (Maschine)" tovább fejlesztéséhez a negyedórákra vonatkozólag. Közli, hogy a grazi újságban már közzé is tett egy hirdetést a kinyomtatást illetően előrendelésekre. Igy a mérnök szerint a nagyszerű felfedezés közhasznúvá válhatna. Valószínű, hogy ehhez a tervhez Winkler nem járult hozzá. 8. Winklernek egyetlen kinyomtatott könyvecskéje: Epistola ad omnes Judaeos, qui dispersi sunt sub cae/o per universam terram. Viennae, 1800. 54 lap terjedelmű, három nyelvű könyvecske: jobb oldala két hasábra osztva héber és jiddis nyelven, bal oldala latin nyelven hozza Winkler mondanivalóját. A könyv kiadásának körülményeiről semmit sem mond a Históriában. Mikor készen volt egyszerűen közli, ennek is annak is küldött belőle néhány példányt. A Gespräch c. kéziratban olvasható, hogy beszélgetéseiről levonta a következtetést: „Hadd maradjak meg zsidónak, mint atyáim is voltak". Winkler tehát ismerte felfogásukat, nagy könyvét mégis kinyomtatásra szánta. De a nagy költségek miatt először csak kisebb füzetet állított össze és nyomatott ki. Ez az Epistola ad Judaeos. Érdekes módon megint olyan irodalmi formát választott, hogy kötetlenebb módon adhassa elő gondolatait. „Kelj fel Judo barátom, add ide kezedet, hadd vezesselek be az új templomba. Ezt a Mindenható építette a próféták által is megjövendölt idők teljességében." Ezzel a füzetkével akart próbát tenni, van-e remény visszhangra? Úgy látszik azonban, hogy az a reménye „fáradtságom eredmény nélkül ne maradjon" - nem valósult meg. A nagy mű kinyomtatására nem került sor. Az Epistola-t szerző megnevezése nélkül nyomatta ki. Félt paptársaitól. A bécsi nuncius által a Szentatyának is küldött egy példányt és a kísérő sorokban olvassuk: „Püspököm hozzájárulásával név nélkül jelenttettem meg könyvecskémet... el akartam kerülni vádjukat, hogy a világ dicséretét kerestem, azért nyomattam ki." Fuchs egri érseknek írt leveléből azt is megtudjuk, hogy „a török részekre is" kül-