Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948
Hogy a növendékek élénkítsék és szemléletesebbé tegyék a tanítást, a szükséges szemléltető eszközöket és képeket ők maguk készítették, rajzolták, festették.A tanítás során hasznosítható tudás szerzését szolgálták a különböző gyakorlatok is. Ilyen gyakorlatok voltak a természetrajz keretében növény- és rovargyűjtés, preparálás, boncolás, csontvázak készítése. De ide tartozott az állatvédelem is: télen madárházak építése, madarak, állatok etetése. A szerves kémiai gyakorlatoknál a fertőtlenítés, folttisztítás, szappanfőzés, gyertyagyártás műveletét tanulták. Fizikai gyakorlatok keretében a népiskolai tanításban szükséges eszközöket készítették, illetve a kis falusi iskolában is bemutatható fizikai kísérleteket folytatták. Gazdasági gyakorlatok keretében a konyhakerti gazdálkodás, kertészkedés mellett a már említett főzési gyakorlatok is voltak. 1940-ig szép méhesük is gyakorlati célt szolgált. Az ezt kezelő szerzetesnő halála után azonban azt falura adták. De hamarosan megjelenik majd az angoranyúl tenyésztés (amely már a háborús idők jele lesz). Természetesen - mint minden lányiskolában - jelentős szerepe volt a női kézimunkának, amelyet összekötöttek a magyar népművészet és iparművészet megismertetésével is. A nő elsődleges hivatásának a családi életet tartották, és az erre való nevelés irányította mindig a testi nevelést is. Ezt a célt szolgálták az ifjúsági sportkör rendezvényei is. Különösen a torna-, játék-, pingpongszakosztály működött eredményesen, de művelték a teniszt és télen a korcsolyázást is. De a testi nevelést bekapcsolták az esztétikai nevelés keretébe is. így a művészi és a népi tánccsoportok igen szépen működtek. 53 Az 1939: II. tc. alapján a honvédelmi ismeretek oktatása is előtérbe kerül, igy a fenyegető háborút jelzi 1939-ben gázmaszkok beszerzése és azok használatára való oktatás. De ott vannak - és szereplésükkel aktívan bekapcsolódnak — a rendszeresen megrendezésre kerülő honvédnapokon is. Noha igyekeznek a napi politikát távol tartani a növendékeiktői — egyébként is a szerzetesnők is általában távol tartották magukat a társadalmi megmozdulásoktól még akkor is, amikor a régebbi szigorú klauzúra szabályt enyhítették - az iskolában is érződnek a politika megnyilvánulásai. így pl. 1934-ben igyekeznek segíteni az akkori Jugoszláviából kiüldözöttek gyermekein, biztosítva azok tanulmányainak folytatását. Míg 1936-ban - Gömbös halálakor - a VKM rendeletére az esetlegesen kitűzött gyászzászlót az iskoláról le kellett venni (a zárdaiskolák épületén nem is volt kitűzve) 54 , 1941-ben április 4-én a tankerületi kir, főigazgató - a katolikus tanügyi főigazgató utólagos hozzájárulásával elrendeli, hogy Teleki Pálról értékelő formában meg kell emlékezni. 55 1939-ben nagy szeretettel fogadják a Pécsre kerülő lengyel menekülteket (majd később a német megszállást követő időkben a lengyel menekültek pécsi vezető és irányító személyét rejtegetik is). 56 Rendszeresen megemlékeznek a finnugor testvériségről. Ennek keretében 1941. január 24-én meglátogatja az iskolát és előadást tart Fanny Luukonnen, a finn női honvédelmi szervezet, a Lották generálisaszszonya. 57 53 Az Értesítőben rendszeresen tájékoztatnak erről. 54 Pécsi Tanker, kir. Főigazgató 1936. október 3. 55 Uo. 1941. április 4. 56 A korabeli rendelkezésekkel szembenálló, de a felsőbb szervek által is támogatott eljárásokról általában írásbeli feljegyzés nem történt. Bizalmas szóbeli tájékoztatások és utasításokról készült korabeli feljegyzések a szerző birtokában. Egyébként ugyanígy jártak el 1945-ben a kényszermunkára vitt rászorulókkal is. 57 Évkönyv, 1941.
