Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

tóst bemutatni. Sikeres vizsgálat után a jelölt jelentkezhetett egyházi zene- és énekvizsgálatra és kiegészítő képesítő vizsgálatra. Az előbbi kántori állásra, az utóbbi pedig nemzeti kisebbségi iskolákban való tanításra jogosított. Aki a vizsgálaton egy vagy két tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, javító vizsgát tehetett. A tanítói oklevél a következő magasabb tanulmányokra képesített: Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, Testnevelési Főiskola, Képzőművészeti Főiskola, Gyógypedagógiai Tanárképző Intézet, Gazdasági Tanítóképző. A polgári iskolai tanárképző főiskolán való felvételnél a tanítói oklevél előnyt jelentett. Egyetemi felvételre azonban gimnáziumi érettségi kellett. A tanítóképző intézet tanárai csak okleveles tanítóképző intézeti tanárok lehettek, akik a polgári iskolai tanárképző főiskola elvégzése után a főiskolával kapcsolatos Apponyi-kollégiumba felvétetve az egyetemen folytattak kétéves szaktárgyi tanulmányt, majd ezt követően tanárképző intézeti tanári vizsgát tettek. Hogy ez a tanárképzés mennyire „pedagógiacentrikus" volt, jellemző, hogy okleveles középiskolai, gimnáziumi tanárok is kérhették képesítésük kiterjesztését a tanítóképző intézetekre, ha középiskolai tanári oklevelük szakcsoportja magában foglalta a tanítóképző intézeti szakcsoport valamelyik teljes tárgykörét. Ebben az esetben is köteles volt valamely tanítóképző intézetben az előírt didaktikai gyakorlatokat elvégezni, továbbá az Országos Tanítóképző Intézeti Tanárvizsgáló Bizottság előtt szóbeli vizsgálatot tenni. A pécsi zárda tanítónőképzője is az 1920-as évekre kialakult a maga teljes felszereltségével mind személyi, mind pedig tárgyi feltételek biztosításával. 1926-ban alakul meg a már eddig is működő Mária Kongregáció mellett az ifjúsági önképzőkör, amely majd rendszeresen jelentős szerepet visz az egész zárdát érintő ifjúsági ünnepek megrendezésében, így a rendszeressé váló — főleg vallásos jellegű - iskolai színjátszásban. Ez az oka annak is, hogy felmerül a szüksége egy megfelelő színházterem létesítésének, amelyre azonban ekkor még anyagi lehetőség nincs. 1926. október 27-én jelenik meg a VKM rendelete, amely a leányiskolákban is elrendeli az ifjúsági sportkörök létesítését. Ennek keretében rendeztek házi versenyeket és télen gondoskodtak arról is, hogy a tanulók a zárda többi iskolájával együtt megfelelő korcsolyapálya álljon rendelkezésre. Iskolán kívüli versenyeken nem vettek részt. A sportot a testi nevelés egyik eszközének tekintették, de általában nem helyeselték a túlfeszített, versenyszerű sportolást. 1936-ban életbelépett az új tanügyigazgatási rendszer. Ez az állami tanügyigazgatás felsőbb szerveként létrehozta a Tankerületi kir. Főigazgatóságokat, amely majd a VKM-től leadott hatáskörrel több megyére kiterjedő illetékességgel működött. Megalakult a pécsi tankerület is, amely magába foglalta Baranya, Somogy és Bács-Bodrog vármegyéket, Pécs és Baja törvényhatósági jogú városokat. Emellett megvalósult a katolikus iskolaügy évszázados küzdelme az autonómiáért (amellyel eddig egyedül a katolikus iskolák nem rendelkeztek), és létrejött a középiskolákat összefogó Katolikus Tanügyi Főigazgatóság. A pécsi zárda középiskolái ettől kezdve a Budapesten működő Katolikus Tanügyi Főigazgatóság alá tartoztak, az állami felügyelet szempontjából pedig a pécsi tankerületi kir főigazgatóhoz/'

7 A tanítónőképző intézet minden megnyilvánulásában arra törekedett, hogy a tanulókat valóban a nép nevelőivé képezzék. Ezt a célt szolgálta az a rendelkezés is, amelyet a katolikus püspöki kar 1937. október 21-én adott ki, és amely alapján 47 A pécsi tankerületi kir. főigazgató 1936. augusztus 5-én körlevélben közli a tanügyi igazgatás átvételével kapcsolatos intézkedéseit.