Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

órarendbe kellett beállítani ..tanítói hivatás" órát. Ezt az V. évfolyamon teljesen a ,,hivatás"-tudat kifejlesztésére fordították. 1937-ben január 20-án adták át a zárda új dísztermét, amely a zárda összes iskolája részére a maga korában egyedülállóan jól felszerelt színházterem is volt. A már eddig is gyakorlatban volt iskolai színjátszás most már - megfelelő helyiség miatt — túlnő az iskola falain, és azok a város társadalmára is hatással vannak. Ugyancsak itt tartják azokat a hangversenyeket is, melyeken már rendszeresen szerepelnek Bartók, Kodály, Bárdos művek. Ezt a termet szívesen rendelkezésre bocsátják Pécs többi iskolája részére is megfelelő rendezvények céljából, így a Pécsett rendszeressé váló „Éneklő Ifjúság" hangversenyeinek is általában ez a színhelye/*

8 A képző növendékei ettől kezdve már általában részt vesznek a többi iskolával együtt tartott rendezvényeken, versenyeken is. (gy a VKM szükségesnek látta a lányok tornaruhájának szabályozását. 1936. december 19-én a VKM körrendeletben közli, hogy a Testnevelési Főiskola igazgatójának véleménye szerint „egészségügyi és pedagógiai szempontból legmegfelelőbb a következő tornaruha: fehér tornacipő, fehér félharisnya, a térd felett zárt, bő, fekete, chlotnadrág és fehér röviding, kivágottnyakú tornablúz". Az egyházmegyei főtanfelügyelő hozzáteszi: „nem kívánjuk részletekre terjedően előírással a leányok tornaruháját szabályozni, csak azt, hogy a tisztesség és erkölcs törvényeibe ne ütközzék"/'" A kor szellemének megfelelően a tanulók formaruháját magyaros formában írják elő. A növendékek az új, magyaros formaruhájukat először 1938. június 13-án viselték, amikor a Szent Jobb országjárása során Pécsett volt, és annak ünnepélyén a IV. éves tanulók így jelentek meg.

50 (1938-ban ünnepelte a magyar kereszténység Szent István halálának 900 éves évfordulóját, és ebből az alkalomból Budapesten rendezték meg a világ katolikusságának nagy ünnepét: az Eucharisztikus Kongresszust. A kibontakozó és Európában mind jobban terjedő, a kor szóhasználata szerint „újpogányságnak" nevezett áramlatok erősödése érződött abban is, hogy erre a kongresszusra Európa nyugati feléből egyedül a hitleri Német Birodalomból, de a március folyamán bekebelezett Ausztriából a már bejelentett zarándokok sem jöhettek Magyarországra.) V. 1938 fordulópontot jelent a tanítóképzés történetében. Hosszas viták és tanácskozások eredményeként létrejött a tanítóképzésről szóló 1938. évi XIV. tc, amely szerint a jövőben a tanítóképzés a líceummal kapcsolatban fenntartott tanítóképző akadémián történik. Az I. világháború után Magyarországon az iskolapolitikában kibontakozott egy olyan szemlélet, amely igyekezett átterelni a tanulóifjúságot a gimnáziumokból és a tanítóképzőkből olyan iskolákba, amelyek a középiskolákkal többé-kevésbé egyenrangú képesítés mellett gyakorlati életpályákra nevelnek. Másrészt megnyilvánult az az egységesítő szellem, mely már az egységes középiskoláról szóló 1934: XI. tc.-t megalkotta, a gyakorlati irányú középfokú iskolák újjászervezése terén is érvényesült és a különböző gyakorlati irányú tanintézeteknek egységes keretet iparkodott adni. Igy jött létre a gyakorlati irányú középiskolákról szóló 1938: XIII. tc. Eszerint a középiskoláknak három faja van: az elméleti irányú gimnázium (1934: /,H Évkönyv és a korabeli napilapok, 1937. 49 Évkönyv, 1936. december. 50 Uo. 1938.