Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

nőkkel rendelkezve - az igazgatást is a püspök a rend által választott vezetőre bízza. Vörös M. Valéria az első, aki igazgatói minőségben szerepel a kiadott iratokban. Az eddig alkalmazásban volt óraadók — főleg férfiak (köztük ciszterciek) - helyett igyekeznek most már egyetemi szinten képzett szerzetesnőket beállítani, mert „nagy szükség van arra, hogy a sok óraadó, a tanulósereg szellemével nem sokat törődd tanárok helyett apácakézbe kerüljön a nevelés nehéz, nagy munkája" - írja a zárda történetírója.

40 Ugyancsak 1922-ben kap új nevet is a tanítónőképző.

41 Az ekkor kibontakozó általános gyakorlat aszerint, hogy a középiskolák olyan történelmi személyek nevét viseljék, akik példaképül is szolgálhatnak az ifjúságnak, Zichy püspök a VKM hozzájárulásával engedélyezi „az intézet vallásos és hazafias jellegénél erőteljesebb kidomborítása végett a rend neve mellett a válságos időben Istenért és hazájáért élő magyar szent királylányról — Arpádházi Margitról — való elnevezését". Az intézet neve ettől „A Miasszonyunkról nevezett női rend pécsi Szent Margit Tanítónőképző Intézete." Az ötéves tanítónőképző osztályonkénti óraterve a következő: Tantárgy I. II. III. IV. V, Vallástan 2 2 2 2 2 Test- és élettan — 3 — — — Lélektan-logika — — 3 — — Neveléstan, módszertan — — — 3 — Neveléstörténet — — — — 3 Iskolaszervezettan — —• — — 1 Nevelési és tanítási gyakorlat — — — 2 6 Magyar nyelv és irodalom 4 3 3 2 2 Német nyelv és irodalom 2 2 2 2 2 Történelem 2 2 2 2 — Alkotmánytan — — — — 2 Földrajz 2 2 2 1 — Mennyiségtan 3 3 2 2 2 Természetrajz, kémia 3 3 3 2 — Fizika — — — 2 2 Egészségtan 1 — — — — Gazdasági ism. és háztartástan 2 2 112 Ének-zene 2 3 2 2 2 Rajz 2 2 12 2 Szépírás 1 — — — — Kézimunka 11111 Testgyakorlat 2 2 2 2 2 Játék 2 2 111 A tanítónőképzőknél visszás helyzet alakult ki még a múlt század második felében. Mivel a képző a gyakorlati életre nevelt - és a nőképzőkben a gyermekneveléstől kezdve a háztartási ismeretig (főzést is beleszámítva) oktattak, sokan csupán leánynevelő intézetnek tekintették, főleg az ún. középosztály körében. így alakult ki az a helyzet, hogy a fiúképzők általában „a szegények iskolája" volt (és ezt az államhatalom is alátámasztotta azzal, hogy az iskolai bizonyítványok - a képesítőoklevél is - illetékmentes volt), addig a tanítónőképzőkben gyakran találunk 40 Uo. 1924. március 14. Ekkor kap először egyetemi oklevelet pécsi szerzetesnő: Oderszky M. Adalberte történelem-földrajz, Kabos M. Petra és Fejes M. Imaida magyar-történelem szakon kitűnő eredménnyel. 41 Püspöki engedély a VKM hozzájárulásával 1922. február 22.