Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

kulturális ismeretanyag egyáltalán nem elhanyagolható. Vagyis az adott kor kulturáltságának nem egyedüli ismérve az írás, olvasás ismerete. Hazánk első nagyszabású tanügyi reformja 1777-ben zajlott Je, amikor megjelent Mária Terézia tanügyi rendelete; a Ratio Educationis, majd ennek folytatásaként 1806-ban az ún. második Ratio Educationis, vagyis Magyarország és a Társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere. Ez utóbbi a VII. fejezetében tárgyalja a leányiskolák kérdését.

2 Kimondja, hogy a köznevelés előrelátóan gondoskodik a női nemről, a jövő asszonyairól is, és e célból megfelelő intézményeket hoz létre, hogy a leányok mindegyik rétege mind az ismeretek terén, mind pedig erkölcsi tekintetben megfelelő nevelésben részesüljön. Ahol tehát a meglevő intézmények és a szülők anyagi ereje lehetővé teszi, ott célszerű, ha a leányok iskoláját különválasztjuk a fiúkétól .. ."

3 Majd kimondja, hogy az „... apácazárdákon kívül létező, férfi és női tanítók vezetésével működő leányiskolák a többi anyanyelvi iskola mintájára és példája nyomán szervezendő meg. Nehogy azonban mind az iskolai, mind a magánnevelésben nélkülözni legyenek kénytelenek az alkalmas tanítónőket, sőt nehogy szükség legyen ilyeneket más országokból idehívni, ezért a királyi akadémiák mellett olyan nyilvános intézeteket kell létrehozni, ahol a mások nevelésére vállalkozó leányok a tudományban, valamint az ismeretek és készségek oktatásának módszerében kiképzést nyerjenek, illetőleg ezekben megerősödhetnek."

4 A tanítónők képzése a szabadságharc előtti időben általában egyes zárdai iskolákban folytatott gyakorlattal, majd ezt követően kezdetben az esperesi „korona" előtt, majd később az 1827-es évektől kezdődően létrejövő preparandiákban történik. Az oktatásügy irányítói előtt mind szükségesebbé válik külön tanítónőképző megszervezése. Ennek legnagyobb előmozdítója lesz br. Eötvös József, akinek egész művelődéspolitikai koncepciójából következett, hogy a népoktatást tekintette a művelődésügy legfontosabb feladatának. Ez magyarázza, hogy - noha az egész oktatásügy, illetve iskolarendszer átalakítását tervezete a kisdedóvástól az egyetemig, első — és talán legfontosabb - művének tekintette a népokatási törvény megalkotását. Ez a „lex Eötvös", Európa első kötelző népoktatást elrendelő törvénye, az 1868: XXXVIII. tc. a tanító- illetve tanítónőképzésről is intézményesen rendelkezik. II. Pécs művelődéstörténetét meghatározza az a tény, hogy Pécs Szent István által alapított püspökség székhelye, és annak révég már Maurus (Szent Mór) óta - aki az első magyar származású püspök és Pécs második püspöke - egyúttal a különböző fokú és rangú iskoláknak is otthona. így - a pécsi püspökök kulturális tevékenységét vizsgálva - szinte természetesnek látjuk, hogy a nőnevelés terén is kiemelkedik az egyik: Scitovszky János, aki 1851-ben Pozsonyból Pécsre telepíti a Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend apácáit, hogy itt a leánynevelésben 2 Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között. Bp. Akadémiai Kiadó, 1981. 3 Ratio Educationis (Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása) Fordította: Mészáros István. Akadémiai Kiadó Bp. 1981. 4 Uo.