Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

— annak minden ágában az eddig működött kisebb jellegű leányiskolák mellett részt vegyenek. Ez az apácarend először népiskolát, majd ehhez polgári iskolát, később ún. felsőbb leányiskolát (amely majd leánygimnáziummá alakul át) szervez, és végül az ugyancsak nagy iskolaszervező Dulánszky Nándor, illetve Hetyey Sámuel segítségével, ill. rendelkezésére megkezdi működését a pécsi római kat. tanítónőképző.

5 A felsorolt iskolákból látjuk, hogy a zárda, amely egész létét a leánynevelésre építette, ill. arra szentelte, az akkori leányiskolák valamennyi fajtájával foglalkozott. Mivel pedig a zárda szerzetesi közössége egységet képezett, ezek az iskolák is gyakorlatilag egy egységes „iskolakombinát" részei voltak. Az egyes iskolákban tanító szerzetesek is - képzettségüknek megfelelően - esetleg több iskolában is tanítottak, illetve az egész vezetés is egymásba kapcsolódott. Igy kezdte meg a tanítónőképző az első évfolyamát 1895 szeptemberében, és az 1898/99. tanévvel lett teljes, négyosztályos képzővé. A zárda főnöknője ekkor Brunner Mária Gabriella volt, míg valamennyi iskola igazgatójává a püspök - aki az egyházjog szerint a központi szervezettel nem rendelkező női zárdák rendelkezési joggal felruházott felettese - Spies János kanonokot nevezte ki. Egyébként a tanítónőképző egyházi hatósága a püspök nevében rendelkező Egyházmegyei Tanfelügyelőség (későbbi elnevezéssel Főtanfelügyelőség) az állami ellenőrzést a Kir. Tanfelügyelő gyakorolta.

6 Pécsett ekkor már sok évtizedes múlttal működött a püspöki tanítóképző intézet, amely 1836-tól az egri után a második ilyen intézménye vol az országnak. Hetyey püspök 1900-ban kiadott rendelete szerint „a két testvérintézet, a tanító- és tanítónőképző továbbfejlesztése egységes igazgatást kíván meg, Döbrössy Alajos tanítóképezdei igazgatót a tanítónőképző intézet igazgatójává is kinevezem és az eddigi igazgatót, nagyságos Spies János kanonok urat tisztéből felmentem ... Döbrössy igazgató úr gyakorlati tárgyakat is elő fog adni a tanítónőképzőben."

7 Ezzel az intézkedéssel egy igen nagy pedagógiai felkészültségű szakember kezébe került a tanítónőképző. (Döbrössy a pedagógiai irodalomban is jelentős tevékenységet folytatott, és alapítványt tett többek között arra, hogy a tanítóképzőben az oklevél kiadásával egyidejűleg az arra érdemes ifjú tanítók értékes pedagógiai szakkönyvekből álló kis kézikönyvtárat kapjanak.) A tanítónőjelöltekkel szembeni igény és fegyelmi követelmény igen nagy volt.

8 Eszerint „a pécsi Mi Asszonyunkról nevezett nőzárdabeli tanítóképző intézet első osztályába csak olyan egészséges testalkatú lányok vétetnek fel, kik 14. életévüket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek, és a polgári iskola négy osztályát, vagy a felső népiskola két caztályát sikerrel elvégezték, és ezt hiteles bizonyítvánnyal igazolni tudják" - szögezi le az 1900-ban kiadott, de gyakorlatilag már addig >is alkalmazott Tájékoztató. Megtudjuk egyben, hogy a tanítónőképző intézet növendékei általában az internátusban való bentlakásra kötelezettek megtartva annak igen szigorú előírásait. Kivételes esetben az igazgatóság megengedi a künnlakást akkor, ha a szülőknél vagy közeli rokonoknál lakhatnak. „Más házaknál csak akkor engedtetik meg a künnlakás, ha azok jó hírben állnak, és biztosíték nyújtatik az iránt, hogy szigorú felügyelet alatt lesznek a tanítónőjelöltek." A künnlakó növendékek és a bennlakók ugyanazon fegyelmi szabályok alatt állanak. Az 6 BML. A Pécsi Miasszonyunkról nevezett kanonok szerzetesrend Évkönyve 1905-1941. (Kézirat) A továbbiakban: „Évkönyv". 6 Uo. 7 A pécsi rk. tanítónőképző értesítője (továbbiakban: Értesítő), 1900. 8 Uo.