Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

totta az elsőfokú elöntést, mivel a törvény végrehajtáséra kiadott 2000/1898. FM. rendelet 73, 89, 117, 118, 122. és a 123. §-aiban meghatározott alakiságokat teljesen figyelmen kívül hagyta a főszolgabíró.

96 Az elbocsátások kivételével a munkaadók és a szerződött munkások között felmerült vitás kérdések elbírálásában már nem találkozunk „elfogultságnak" túnŐ ítéletekkel a munkások kárára. Minden esetben szem előtt tartotta a jogszabályi előírásokat, akár a munkaadó, akár a munkás volt a panaszos fél. Bárdos Gy. Istvánt és 14 társát, dunaszekcsői lakosokat Szinyrek János dunaszekcsői munkaadó 6 napon keresztül - a szerződés ellenére - cséplőgép hiánya miatt nem foglalkoztatta. Természetesen bért sem akart fizetni nekik erre az időszakra. A mohácsi járás főszolgabírója időmulasztás, illetve kártérítés címen megítélt a munkásoknak napi 1 koronát. A munkaadó fellebbezésében arra hivatkozott, hogy saját hibáján kívül jutott abba a helyzetbe, hogy a cséplőgép nem állt rendelkezésére. A Munkásügyi Albizottság nem fogadta el ezt az indokot, kimondván, hogy módjában állt volna a kellő időben tájékozódnia a cséplőgép megjavításának várható időpontját illetően. Ezért jóváhagyta az elsőfokon hozott ítéletet, mivel munkásainak kárt okozott a szerződés megszegésével.

97 A pécsi járás főszolgabírója 1907. január 28-án kötelezte Müller Jakabot és 28 ófalui társát, hogy Régeni István görcsönyi uradalmi intéző részére fizessenek fejenként 5,36 koronát az aratási szerződésben foglaltak nem teljes értékű teljesítése miatt. A megfellebbezett ítélettel kapcsolatban az albizottság utasította a főszolgabírót, hogy új eljárást folytasson le az alábbi kérdések tisztázásával: „1. Mivel tudja a volt szolgáfatadó azon állítását igazolni, miszerint a lekötött, de le nem szolgált robot napok leszolgálására a munkásokat felszólította s így nekik annak természetbeni leszolgálására alkalmat adott. 2. Mivel tudják a munkások igazolni-bizonyítani azt az eljárás során tett kijelentésüket, hogy a munka befejeztével a gazdasági intéző az akkor nyomban elkészített, - de eddig az iratokhoz nem csatolt - mégis a tényállás hiteles és teljes megállapításához bekívánandó leszámolás szerint csekélyebb mérvű visszafizetendő tartozásukat elengedte, s hogy ők a robot leszolgálására hajlandók voltak s az intézőt, hogy ezt megtehessék, a munka kijelölésére fel is szólították, de eredménytelenül, mert a gazdaságban ott létük alatt olyan munka, melyet teljesítettek volna, nem akadt. 3. Miben keresendő azon — az albizottság által az iratokban észlelt ellentmondás, hogy az aratási szerződés 12. pontja szerint a munkások részéről kívánatra teljesítendőnek kikötött bárminemű takarmány kaszálása esetén holdanként 5 korona egységár van megállapítva, mégis az intéző által utólag összeállított beszámolási jegyzékben a munkások javára az általuk teljesített bükkönykaszálás csak holdanként 2 korona egységárral felvéve szerepel."

98 A Munkásügyi Albizottság, mint fellebbviteli fórumnak, az 1906. október 9-i ülésén hozott döntése tipikus példája annak, miszerint másként is lehet értelmezni ugyanazt, attól függően, hogy kinek az érdekét helyezik előtérbe. A siklósi járás főszolgabírója 1906. augusztus 17-én tárgyalta Aradszki János és 46 aratótársa panaszügyét. Ebben a Daróczihalma puszta intézőjét panaszolták be az elmaradt és ténylegesen megszolgált 185,22 korona munkabér kifizetésének elmaradása miatt. Az aratási szerződésük 2. pontja szerint az uradalom kötetes a számukra megjáró részgabonájukat Békéscsabára szállítani, mivel ők odavalósiak voltak. 96 6/1901. MAlb. jkv. 2596/1901. kb, A főszolgabírói ítélet nem található az iratok között, s így nem lehet megállapítani, hogy a jelzett törvényszakaszban foglaltak alapjón konkrétan milyen alaki hibát követett el a főszolgabíró. 97 1/1902. MAlb. jkv. 98 1044/1907. kb.