Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

mított 2 év), utasította a főszolgabírót, hogy valamennyi feljelentés ügyében indítsa meg a kihágási eljárást nyomban.

28 A siklósi m. kir. járási erdőgondnokság fellebbezett a mohácsi járás főszolgabírójának 1901-ben elsőfokon hozott azon ítélete ellen, melyben Farkas József és társai elleni eljárást erdei kihágás miatt beszüntette, mivel a tárgyalásra sem Deák Ferenc m. kir. főerdész, sem a helyettese nem jelent meg. A II. fokú Erdei Kihágási Bíróság állásfoglalása szerint a mohácsi járás főszolgabírója helytelenül járt el, mivel Deák Ferenc hatósági személy, s ez esetben az általa írásban tett „féljelentésben foglaltak már magukban véve eléggé helyettesíthetik" a személyes megjelenést, s mellőzni lehet a szóbeli meghallgatását. Ezenkívül az erdőgondnokság az idézésre válaszolva jelezte, hogy akadályozva van a tárgyaláson való megjelenésben. Ezért a tárgyalást nem beszüntetni, hanem elhalasztani kellett volna. A „további eljárás során a kihágás alanyi tényálladéka is tisztázásra szorul, mert a följelentésben más egyének szerepelnek, mint akivel szemben a beszüntető elsőfokú intézkedés tétetett."

29 1889. február 4-én került fellebbviteli elbírálás alá Szak József hosszúhetényi lakos ügye. ö a pécsi püspöki uradalomban két ízben olyan erdei kihágást követett el, amelynek együttes összege 37 ft-ot tett ki. Ennek alapján a fellebbviteli fórum az „előadó javaslata és a kir. ügyész véleménye értelmében az erdei kihágási bíróság illetékességének leszállításával" a pécsi járás főszolgabírójának 1888. december 22-én kelt ítéletét feloldotta és az egész ügyet a pécsi kir. járásbíróság elé utalta, hivatkozva az 1879:XXXI. tc. 73. §-ra.

30 A törvényesség szigorú betartására való figyelmeztetéssel módosította 1890. április 15-én a pécsi járás főszolgabírójának ítéletét Horváth András magyarürögi lakos ellen, akit a pécsi káptalani uradalom jelentett fel erdei lopás miatt. A II. fokú Erdei Kihágási Bíróság jóváhagyta az elsőfokon hozott döntést azzal, hogy a főszolgabírót utasította az 1879:XXXI. tc. 78. §-nak betartására, mely szerint a vagyontalanok esetében a pénzbüntetést helyettesítő elzárás 10 napnál tovább nem terjedhet.

31 A másodfokú fórum figyelme még arra is kiterjedt, hogy az elítélt terhére külön költségeket indokolatlanul ne ítéljenek meg. 1890-ben Török István erdei kihágást követett el a pécsváradi uradalom terhére. Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva az Erdei Kihágási Bíróság elutasította az uradalmi ügyész által felszámított képviseleti költségek megítélését és kifizetését. Azon a véleményen volt a bíróság, hogy az uradalom képviselete az ügyész számára, mint állandó fizetéssel bíró tisztviselőnek „hivatalos és külön díjazásra nem jogosító kötelességei közé tartozik".

32 A „Fótadóban'i Felszólamlást Küldöttség" A vármegyék háztartásáról szóló 1883:XV. tc. 23. §-a intézkedik arról, hogy azok, akik a rájuk kivetett megyei pótadókkal kapcsolatban kifogással vannak, a közigazgatási bizottsághoz fordulhatnak panaszukkal. Az ilyen felszólalások elbírálására a közigazgatási bizottságok saját kebelükből egy négytagú „küldöttséget" kötelesek alakítani, választani. Ez a „küldöttség" a főispán akadályoztatása esetén 28 5/1898. Erd. Kih. Bir. jkv. » 11/1901. Erd. Kih. Bir. jkv. 30 8/1889. Erd. Kih. Bir. jkv. 91 8/1890. Erd. Kih. Bir. jkv. « 2/1890. Erd. Kih. Bir. jkv.