Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

az alispán elnöklete alatt ezekben az ügyekben végérvényesen dönt. A törvény­szakasz megemlíti, hogy amennyiben ez a „küldöttség" szükségesnek látja, hatá­rozatának meghozatala előtt kikérheti a királyi adófelügyelő véleményét - ameny­nyiben az nem tagja a „küldöttségnek" - s meghallgathatja a megyei számvevőt is. Azonban, ha a fellebbezésben az érintett fél ezt kifejezetten kéri, akkor köteles­sége a „küldöttségnek" ezeknek a személyeknek a meghallgatása. Baranyavármegye Közigazgatási Bizottságának Pótadóbani Felszólamlási Kül­döttsége 1884. január 14-én alakult meg. 33 Hatásköre kizárólag a megyei pótadók kivetése ellen benyújtott fellebbezések elbírálására terjedt ki. Annak ellenére, hogy az 1883:XV. tc. 23. §-a ezt egyértelműen kimondta, a közigazgatás területén mégis bizonytalanságok voltak tapasztalhatók. Ezért a belügyminiszternek több esetben is állást kellett foglalnia ebben az ügyben. 1887-ben a 3845. számú hatá­rozatában azt véleményezte, hogy a községi pótadók kivetése elleni fellebbezések a közigazgatási bizottságok plenáris ülésében bírálandók el. 34 1891-ben pedig az egyik vármegye közigazgatási bizottságának pótadóbani felszólamlási küldöttségé­nek határozatát azért semmisítette meg, mert az az egyik község lakóinak a köz­ségi pótadó elleni fellebbezését tárgyalta meg. A belügyminiszter nyomatékosan aláhúzta, hogy a közigazgatási bizottság nem ruházhatja át ezen jogosultságát a „küldöttség"-re. A hivatkozási alap az 1886:XXII. tc. 58. § d) pontja volt, vala­mint az 1883:XV. tc. 12. §-a. 35 Az 1890:1. tc. 23. §-a értelmében az útadók kivetése elleni fellebbezések elbírá­lása is a megyei pótadóbani felszólamlási küldöttségek hatáskörébe tartoznak. Az egyik vármegye közigazgatási bizottsága ezt nem vette figyelembe, s a kereske­delemügyi miniszter a törvényes alakiság be nem tartása miatt — főfelügyeleti jo­gára hivatkozva - illetékesség hiányát kimondva megsemmisítette a közigazga­tási bizottság döntését. Az ügy újbóli tárgyalását a felszólamlási küldöttség elé utalta. 36 Egy felsőbírósági elvi állásfoglalás finomított az 1890:1. tc. 23. §-án: ha az út­adóelengedés csak méltányossági okokból (gazdasági csapások, iskola építése) került leírásra, akkor a közigazgatási bizottság plénumának a hatáskörébe tarto­zott. Ellenben, ha az útadónak a törlésére „jogossági tekintetnél fogva" kerül sor, akkor a felszólamlási küldöttség jogosult annak elbírálására. 37 A Pótadóbani Felszólamlási Küldöttségnek 1900-tól áll rendelkezésünkre irat­anyaga. Ezért csak az ezen időszak alatti tevékenységét tudtuk vizsgálni. A vizsgált időperiódus alatt a Felszólamlási Küldöttség egy eset kivételével (amit utolsónak mutatunk be) útadó-fellebbezésekkel foglalkozott. A törvény a felszólamlási küldöttségek részére, mint alternatívát mondja ki, hogy a királyi adófelügyelő, illetve a megyei számvevő véleményének meghallgatásával döntsön. A baranyavármegyei Pótadóbani Felszólamlási Küldöttség — a jegyző­könyvekből kitűnően - a legtöbb esetben döntéseihez kikérte a pénzügyigazgató hozzájárulását (a pénzügyigazgatás átszervezése után ő látta el az adófelügyelet feladatkörét is), valamint meghallgatta a megyei számvevőség véleményét is. 1900. január 9-én került tárgyalásra dr. Koncz Adolf mohácsi lakos útadóleírás iránti fellebbezése, melyben kérte, hogy az 1899. évi útadójából az 1899. évi állami adójából törölt 60,62 ft arányába eső részt leírják. Fellebbezését elutasították, 33 10/1884. kb. jkv. 34 KEHGY. 1895/1. 567. p. 35 35.055/1891. BM. (KEHGY. 1895/I. 568. p.) 36 2695/1906. Ker. Min. (KEHGY. 1910/111. 696. p.) 37 269/1898. Közigazgatási Bíróság Közigazgatási Oszt. (KEHGY. 1900/I. 606. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom