Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

ban köszönjön le — mert ellenkező esetben Kir. Biztos 0 Nga eréllyel fog megkéretni annak hivataloskodásától leendő felmentéséért."

145 Barbély albíró nem volt hajlandó lemondani, mert „nem az ő hanyagsága, hanem a nép szófogadatlansága miatt nem készíthette el az ország utat". A képviselőtestület ragaszkodott ahhoz, hogy kérjék Barbély György felmentését a királyi biztostól, a közmunkapénz átvállalása ügyében pedig kikérte a tanács véleményét.

146 A tanács sem az albíró elbocsátását nem tartotta helyesnek, sem a közmunkapénz megtérítését nem vállalta.

147 így Barbély albíró azt kérelmezte, hogy legalább részben kapjon kártérítést, amelyet a képviselőtestület - lemondva menesztéséről - meg is ígért: „Igaz, hogy December és Január hóban a legnagyobb hidegben az emberek nem mehettek követ törni, és tekintve még azt is, hogy a fennmaradt közmunka erővel a városi fő utat hozta helyre - a Város pénztárából 270 ft o. é. utalványoztatik, a hátralévő 200 ft o. é. mégis ó tartozik megfizetni, mert a közmunkaerőt, nem kezelvén szabályszerűség felpazarolta oda is. hová nem kelletett."

148 Csernyus Andor főispán a fenti végzés és a tanács javaslata ellenére sem hagyta jóvá; hogy Barbély Györgynek bármennyit is visszafizessenek.

149 Végül a helytartótanács engedélyezte, hogy méltányosságból a befizetett közmunkahátralék-pótlásból 270 forintot Barbély albíró visszakaphasson.

150 A kőbánya és téglakemence kezelésével is bajok voltak, Barbély albíró hiányos számadásai miatt a tanács kénytelen volt ezt másra bízni. A téglaégetési számadások vezetését, a tégla- és cserépkiosztást Sepátz József közigazgatási tanácsnok kapta feladatul, a kőbányakezelést, kőeladást és -felhasználást, a számadások vezetését pedig Horváth Lajos városmérnök.

151 A képviselőtestület néhány hónappal később a téglaszámadások vezetését, a téglaeladást Náray József aljegyzőre bízta.

152 Bár 1866 elején a képviselőtestület megpróbálkozott azzal, hogy újból Barbély albíró kezelje, s elrendelte: „Jövőre pedig a téglaszámadást albíró Úr köteles vezetni, mert városi gazda lévén — ha pedig erre magát képtelennek ismerné, fogadjon erszényéből fizetendő alkalmas és megbízható egyént."

153 Ez nem történt meg és a téglaszámadás-kezelő továbbra is Náray József maradt.

154 A városgazdálkodást 1866-ban felülvizsgáló megyei főszámvevő a házilagosan, Barbély György által kezelt városi rét, szigeti favágatás szabályszerű számadását hiányolta, s többek között ezért javasolta leváltását.

155 Személy Ferenc főszámvevő és Ocskay másodalispán javaslata,

156 a lakosság panaszai ellenére Barbély György albíró mindvégig hivatalában maradt, ugyanis a megyei közigazgatás ebben az időszakban a végsőkig ragaszkodott a kinevezett 145 BML Mohács város képv. jkv. 11/1864 (febr. 6.) 30/1864 (febr. 25.) 146 Uo. 32/1864 (márc. 1.) 147 BML Mohács város tan. jkv. 177/1864 (márc. 4.) 148 BML Mohács város képv. jkv. 59/1864 (nov. 28.) lásd még Mohács város tan. jkv. 773/1864 (nov. 25.), 786/1864 (nov. 29.) 149 BML Mohács város tan. jkv. 154/1865 (febr. 21.) 150 BML első alisp. ir. 3163/1866 151 BML Mohács város tan. jkv. 331/1863 (jún. 30.) 152 BML Mohács város képv. jkv. 100/1863 (nov. 30.) Náray aljegyző „mivel a téglaházi számadás 5 ezernyi tiszta hasznot jövedelmezett, és ezen számadásnak kezelése igen pontosan eszközöltetett" 100 forint fizetést kapott. Uo. 65/1864 (dec. 15.) 153 Uo. 8/1866 (jan. 9.) Náray aljegyző 1865-re 100 forint fizetést kapott. 154 Náray aljegyző 1866-ban 100 forint, 1867-ben 50 forint fizetést kapott uo. 1 /1867 (jan. 20.) 155 BML Bvm. Főisp. helyt. ein. Ír. 244/1866 (Bizottm. ir. 1855/1869 k. cs.) 156 Ua. k. cs. Bvm. Főisp. ir. 50/1866