Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

hivatalnokok megtartásához. Másrészt érdemes lenne behatóan megvizsgálni a városgazdálkodást. Úgy tűnik, hogy a megszokott, hagyományos gazdálkodás, elsősorban a házi kezelés már erősen idejétmúlt volt. (gy, a városaibíró elleni panaszok nemcsak a személye miatt voltak olyan gyakoriak, Hanem a városgadálkodás válságát is jelezték. A városmérnökséget az 1862. évi tanácsrendezés során szervezték meg, előtte nem volt városmérnökség Mohácson. 1868-ig, az r. t. városi rang megszűnéséig létezett csak e tisztség, és az 1924. évi visszaszerzésekor létesült ismét. Horváth Lajos 1862. október l-jétől az 1867. május 21 -i lemondásáig tevékenykedett városmérnökként.

157 Utódja, Kanizsai Ferenc volt, bizonyos, hogy mérnökként dolgozott, de kinevezéséről nem szólnak a források. A városmérnök feladatkörét az 1867. évi szabályrendelet-tervezet rögzíti.

158 ö volt az albíró legfőbb tanácsadója, segítője. Az egyik legfontosabb teendője a városi és magánosok birtokpereiben történő felmérés, földmérés, a városi térképek gondozása volt. Feladata volt még a hidak, épületek, Duna-parterősítés felügyelete és ezek műszaki munkálatainak elvégzése, országútjavítási, -készítési munkák mérnöki kidolgozása. Nemcsak a kőbányászatot irányította, hanem Barbély albíró tehermentesítésére intézte a kőeladást, vezette a számadásokat. A szépészeti bizottmány határozatainak végrehajtója is ő volt, így kötelessége volt szépészeti, városrendezési javaslatok tétele.

159 Horváth Lajos városmérnök 1862. október 1-jétől állt a város szolgálatában, a szükséges munkakörülmények megteremtése azonban időbe került. A Bécsből megrendelt mérnöki eszközök például 1863. február-márciusában érkeztek meg, és összesen 327,86 forintba kerültek.

160 Kérésére 1863. június 24-én rendelte el a képviselőtestület a városházán egy dolgozószoba kialakítását: „Méltányos, de a város mérnöki eszközei jó karban tarthatása tekintetéből szükséges is lévén egy szoba a mérnöknek, annál fogva a volt káplári szoba és jelenlegi börtön szenátori, és a mellette lévő konyha mérnöki szobául azonnal átalakítandó, a félszerben azonban két külön osztályú börtön készítendő."

161 A városmérnöknek fontos feladatai voltak, a tisztviselők közül mégis őt tartották a leginkább nélkülözhetőnek, ezért találta az 1866. évi városi értekezlet szükségtelennek a mérnököt.

162 A jegyzőség szerepe volt a legfontosabb a közigazgatási munka szempontjából. Mohács r. t. mezőváros jegyzői hivatala a fő- és aljegyzőből, és kezelő- és segédszemélyzetként 1862. április 1-jétől két írnokból, valamint általában egy díjnokból állt. Ha valamilyen okból írnok nem volt, a munkáját a díjnok végezte el. A díjnok is állandó hivatalnoknak számított, amit az is bizonyít, hogy Lénárth János első- és Klombauer István másodírnok azért kért és kapott a tanácstól 50-50 forint fizetésemelést 1866. január 1-jétől, mert éppen nem volt díjnok, és ezt a munkát is nekik kellett elvégezniük.

163 A tanács később mégis díjnok alkalmazása mellett döntött, és az írnokok fizetése nem változott.

164 A díjnok fontosságát a fizetése is mutatja, 157 BML Mohács város képv. jkv. 100/1862 (aug. 17.) tan. jkv. 173/1867 (máj. 21.) 158 BML Bvm. Bizottm. ir. 1191/1867. 159 A szépészeti bizottmányt 1862. dec. 29-én hozta létre a képviselőtestület. 151/1862 (dec. 29.) 160 BML Mohács város tan. jkv. 72/1863 (febr. 20.), 140/1863 (márc. 24.). A mérnöki eszközök felsorolását a városleltár tartalmazza. 161 BML Mohács város képv. jkv. 53/1863 (jún. 24.) 162 BML Bvm. Főisp. ir. 50/1866 (Bizottm. ir. 1855/1869 k. cs.) 163 BML Mohács város tan. jkv. 765/1865 (dec. 29.) 164 1866-ban Kész Antal és Náray Imre díjnokok 40 krajcár napidíjjal 146 napra 58,40 forintot kaptak. BML Mohács város pénztárnokának számadásai 1866. év.