Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

„A számadást vizsgáló választmány szent kötelességének ismeri, a jó tisztviselők megjutaimazásot ajánlani, annál fogva ajánlja a képviselőségnek Brand János városkapitányt, kinek 1862., 1863., 1664. évi fáradhatatlan buzgalmának köszönhetni, hogy a rend Mohácson jobb állon áll, és a vétkes kártevőket a kórház és városi pénztár javára megbüntetvén, bírsági pénzről 1140 ft-ot befizetett. A vizsgáló választmány ajánlata elfogadtatik, és Brand János kapitánynak méltányosság tekintetéből, de még azt is figyelembe véve, hogy 370 ft fizetése van, és két hivatalt visel, — hivatalának ezentúli buzgó betöltése végett egyszer mindenkorra 100 ft o. é. jutalomdíj véleményeztetik."

140 Mohács rendezett tanácsú város gazdálkodásának irányítója a városgazda, a mindenkori albíró volt. Az albíró intézte a házi kezelésű javak: téglavetés, kőbánya, szigeti favágatás, városi rétek kezelését, a városi földek bérbeadását. Felelt a szigeti erdők felügyeletéért; gondoskodott a közmunka teljesítéséről; utak, hidak, dunai töltés, városi épületek javításáról; iskolák szükségleteiről, ö fogadta fel a képviselők segítségével a városi szolgákat. A főbíró helyetteseként elvileg elnökölt a tanács és egyéb üléseken.

141 Mivel a tanács bírói hatóság is volt, ezért jogi képzettségű elnökre volt szükség, így a városfőbírót mindig Pasich Mihály törvényszéki tanácsnok helyettesítette. Az albíró legfőbb segítője és tanácsadója a városmérnök volt. Az albírói tisztséget 1862-től 1868-ig, a rendezett tanács megszűnéséig Barbély György töltötte be. Panaszok merültek fel ellene a közmunkakezelés és a házi kezelésű javak (kőbánya, téglakemence, szigeti favágatás, városi rétek) ügyeinek intézésével kapcsolatban. Mivel az országút javításához nem biztosított elegendő közmunkát, Koszits főszolgabíró ezt maga végeztette el, és kirótta rá a 470,25 forintos költségeket.

142 Barbély albíró igazoló jelentését Baksa József városfőbíró 1864. január 15-én pártolólag terjesztette fel Szalay Nikodémhoz: „ö szegény méltóságodnak tudomása szerint írásban gyenge, s a mellére öreg ember is lévén nem képes mindenkor a maga lábán járni; méltóztassék azért ezen őtet sújtó mulasztásban nem annyira a hivatalnokot mint az embert tekinteni, ki nem lehet az oka ha gyengesége folytán hivatalának súllyá alatt botlani kéntelen".

143 A királyi biztos a fenti közmunkapénz megfizetésére kötelezte Barbély György albírót Baksa főbíró támogatása ellenére.

144 A képviselőtestület nemcsak elutasította az albíró folyamodványát, amelyben a közmunkapénz átvállalását kérelmezte, hanem menesztését is elhatározta: „Előrelátó gondoskodással felemlítetik, miként a 70 évet meghaladt Barbély György albíró becsületesége mellett sem leend képes a város vagyonát kezelni és a végveszélytől megóvni — ajánltatik az előre gondoskodás. Igaz, hogy a becsületeségben megőszült öreg albíró az írásban, fogalmazásban nagyon hátra van, de még azon körülmény, hogy aggsága miatt (nem) járhat el oly eréllyel, mint egy gazdától várható — mely által már magának lényeges kárt szerzett, mert a m(últ) évi közmunkával könnyen bánván, 900 ft-ra rúgó kőtörési munkát saját erszényéből megfizetni megyeileg elutasítatott, ellene szólván még azon körülmény is, hogy épület fát és más egyebet utalványozás nélkül hordatván, a számadás vizsgálatát nehezíti, mert öregsége miatt ezen szerekről nem vezetvén jegyzőkönyvet, nem emlékszik mennyisége és hová fordífásáról — jónak találta a képviselőség vfbíróját és népszószólóját felhívni, szíveskedjenek ezen minden tekintetben becsületes — de hivatalára valóban képtelen albírót legnagyobb tisztelettel megkeresni, hogy írás140 BML Mohács város képv. jkv. 7/1865 (febr. 12.) m BML Bvm. Bizottm. ir. 1191/1867. 142 BML Mohács város tan. jkv. 19/1864 (jan. 5.) 143 Uo. 53/1864 (jan. 15.) Bvm. első alisp. ir. 3163/1866 144 BML Mohács város tan. jkv. 103, 108/1864 (febr. 12.)