Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

hogy „Mivel a tanítónak kinevezése a Városi Tanács és Képviselők jogához tartozik" szabadon élhessenek e joggal.'0 A megyebizottmány vizsgálatra kiadta az ügyet Hatos főszolgabírónak, de érdemi tárgyalására már nem került sor.

121 Grager plébános mohácsi főszolgabíróhoz benyújtott levelére, amelyben ragaszkodott a kötő- és vasárnapi iskola fenntartásához, új tanító kinevezéséhez, a képviselőtestület 23/1862. sz. végzésével elrendelte: „Egyébberánt sajnálkozva veszi a képviselőség ft. Grager Gábor Prépost Úrnak ezen ferde eljárását, ki ezzel a Város önállóságát vagy nem akarja, v(agy) nem tudja elismerni, mire nézve égető szükségképen elrendeli a képviselőség, hogy T. fősz. bíró Úr ezen végzés értesítésével tisztelettel megkerestessék, miként ha ft. Grager Gábor Prépost Úr másszor iskola vagy bármilly más városi ügyben hozzá forduland, őtet egyenesen, egyszerűen elutasítani méltóztassék."

122 A fenti végzés miatt a főszolgabíró megrótta Mohács város tanácsát. Szalay Nikodém királyi biztos, akihez fellebbeztek, ugyancsak kemény hangon utasította rendre a mezővárost: „Legkevésbé lehetett s volt szabad feltennem, miként Mohács mezőváros jelen gondos tanácsa, . . . magának a közigazgatás körül oly hatáskört követelhetne, mely őt sem törvénynél, sem szabadalmánál fogva nem illetheti. Mohács mezőváros gondos tanácsának f. é. Mártius 13-kán 23. sz. alatt határozatából sajnosán kelle azonban értenem miként ez tettes uraságod (főszolgabíró) f. é. február hó 8-kán 805. sz. alatt kelt rendelvényének félrevetésével, a mezőváros múlt évben fennállott képviseleténél oly határozataihoz ragaszkodik és pedig elég ildomtalanul, mely határozatok hozatalára a felsőbb hatóságokat elismerni nem akaró, s ezek iránt csak nem minden engedelmességet tagadó megyei bizottmány és városi képviselet, e divatba vett tév elvei után magát ugyan feljogosítottnak gondolhatta, miire azonban törvényesen feljogosítva sohasem lehetett... Midőn tehát Mohács mezőváros gondos tanácsa, a kerületi tanfelügyelő megkeresése folytán tettes uraságod fen emiitett rendelvényével a nőiskola tanítónő fizetése, s az altanítói állomás betöltése végett a szükséges intézkedésekre felhívatott, ezen felhívásnak feltét nélkül engedelmeskedni kellett volna;... Mohács mezőváros 1840-ik évben nyert királyi szabadalma egyedül a törvénykezésre szorítkozván, a közigazgatás szempontjából csak azon álláspontot és hatáskört követelheti, mely őt e szabadalom megnyerése előtt illette, s mely a mohácsi járás legkisebb községével azonos; a közigazgatás magasabb szempontbóli kezelése, s ennek egyik ága, az iskolaügyekrei felügyelet, a járásbeli főszolgabírót illetvén. Félreismerte tehát a tanács az őt törvényesen illető hatáskört midőn a ker. tanfelügyelő által az említett ügyben a főszolgabíróhoz átküldött megkeresést illetéktelen helyre beadottnak nyilvánítá,"

121 Szalay királyi biztos a városi tanácsot és a jegyzóséget szigorú megrovásban részesítette, mert a főszolgabíró rendreutasítását nem fogadták el, hanem hozza fellebbeztek. Utasította a tanácsot és a város minden tisztviselőjét, hogy kötelességük ,,. .. jövőre a közigazgatás körében az elöljáró főszolgabíró rendelvényeit pontosan teljesíteni, s magát az e körben teendő intézkedéseivel alárendelni.. ,"

124 Szalay Nikodém egyértelműen leszögezte, hogy Mohács r. t. város tanácsa csak bíráskodás és rendészet terén rendelkezik önálló hatáskörrel, közigazgatás terén nem. Közvetlen felettes szerve így nem a megye volt, hanem a főszolgabíró. A rendeleteket közvetlenül innen kapta, és ide kellett küldenie minden jelentést, fel120 BML Mohács város képv. jkv. 58, 59/1861 (júl. 8.) 121 BML Bvm. Bizottm. jkv. 1643/1861 (aug. 5. és folyt.) 122 BML Mohács város képv. jkv. 23/1862 (márc. 13.) 123 BML Bvm. első alisp. ir. 1858/1862 134 Uo. <

30X oyo