Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

terjesztést. A főszolgabíró elnökölt a tisztújításnál, őelőtte kellett az esküt letenni.

125 A tanács rendelkezett még gyámhatósági jogkörrel is. Az árvaügyeket az árvák atyja, a mindenkori\ pénztári ellenőr intézte, aki az árvatárat is kezelte. Az éves költségvetéstervezetet, a számadásokat a megye ellenőrizte és hagyta jóvá. Ugyancsak felsőbb jóváhagyás kellett a költségvetés módosításához, nagyobb kölcsönök felvételéhez, pótadók kivetéséhez. Gazdasági tekintetben sem volt tehát önálló a mezőváros. Mohács mezőváros rendezett tanácsánál városi szinten elkülönültek egymástól az igazságszolgáltatási, igazgatási, rendészeti és részben a városgazdálkodási funkciók. A városi törvényszék, igazságszolgáltatás vizsgálata külön tanulmányt igényelne, és érdemelne. Részben a források által meghatározottan, jelen tanulmányban a rendészeti feladatokat ellátó városkapitány ill. Kapitányi Hivatal, a város gazdálkodását intéző albíró, városmérnök és az igazgatási szempontból legfontosabb Jegyzői Hivatal működésének tanulmányozására nyílott lehetőség. Az sem volt véletlen, hogy a rendezett tanácsi rang megszüntetését követelő lakosság éppen a városi törvényszék, városkapitányi, városmérnöki és főjegyzői tisztség megszüntetését kérte. Mohács város rendészeti igazgatása a városkapitány hatáskörébe tartozott. Ebből következően az albíró mellett a város gazdálkodásának is egyik kulcsembere volt. A rendészeti munkát végző szolgaszemélyzet - pandúrok, éjjeliőrök, erdő-, mező-, hegypásztorok (csőszök) - felügyeletét is ő látta el szolgálati szempontból. A kapitányi hivatal iratai nem maradtak fenn, de a tanácsi és képviselőtestületi jegyzőkönyvekbői kitűnik, hogy milyen sokrétű volt a feladatköre, ügyelt a város és polgárok vagyonára, gondozta és kiigazította a városleltárt. Hatáskörébe tartozott a piac, kocsmák és mészárosok felügyelete, kocsmaengedélyek kiadása illetve kocsmák betiltása, a záróraszabályozás, jogtalan bor- és pálinkamérés betiltása, árak és mértékek ellenőrzése, piaci árszabályozás, helypénzszedési tarifa kidolgozása, mértékhitelesítési felügyelet, vagyis a vásár- és iparrendészet. A katonaság ellátása, beszállásolása, szállítása, ágyneműjük mosatása. A mezei rendőrségi ügyek, tilos legeltetés, favágatás, legelőfoglalás és más kártételek büntetése, marhavész-rendszabályok betartatása. A tűzrendészet, tűzoltószerek karbantartása, tűzordináncról, tűzőrségről, tűzrendőri rendszabályok betartásáról való gondoskodás. Az erkölcsrendészet, kéjhölgyek, kerítők stb. ellenőrzése, felügyelete. Koldusok, utazók, vándorlegények, idegenek és izgatók ellenőrzése, felügyelete. A szárazföldi és vízi közlekedés biztosítása, akadályok eltávolítása, malmok kikötése, utak, hidak javíttatása, utcák tisztántartása. Az építésrendészet köréből az építkezések, utcai kerítések készítésének bejelentése. A városkapitány intézett végrehajtási ügyeket is (fizetés, haszonbér, adóhátralék, árverés), ő adta ki a vásári mutatványosok, színészek és mások fellépési engedélyét. Egyik legfontosabb tevékenysége volt a verekedés, kihágás és egyéb rendőri ügyekben történő intézkedés, ítélkezés.

126 A városkapitányi tisztséget 1866 közepéig Brand János ügyvéd töltötte be. A rá háruló nagyarányú munkát nem tudta egyedül elvégezni, így segítségre szorult, ezért a képviselőtestület elrendelte 1862. április 23-án, hogy ,,a rendőrség erélye126 Vö. Kopasz i. m. 298-299, 308. p. Horváth Zoltán i. m. 597-598. p. 126 Lásd még Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben. Baranyai Helytörténetírás 1976. Szerk.: Szita László. Pécs, 1976. 314315, 324-325, 335. p. Kopasz Gábor: i m. 293-296. p.