Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

udvari kancelláriához benyújtandó kérvényt „egy igen alázatos folyamodvány mellett" személyesen adják át Szalay Nikodém királyi biztosnak, és szóban is kérjék „kegyes pártfogását".

113 A királyi biztos a kérést támogatta

11

'

1 és minta helytartótanácsnak küldött ajánló felterjesztésében írta: „Mielőtt e kérvényt felterjesztettem volna, szükségesnek tartottam a megyei telekkönyvi törvényszéket ezen folyamodás tárgyábani véleményadásra felhívni. A megyei telekkönyvi törvényszék Mohács mezővárosa által kért telekkönyvek kiadatásának engedélyezését kívánatosnak, sőt szükségesnek tartja."

115 Az 1863. évi április 30-i 6021. szám alatti királyi udvari rendelet a megyei törvényszéknél kezelt telekkönyvek kiadását elutasította, mert az ITSZ I. R. 35. és 146. §-aival ez ellentétben áll. A királyi curia a mezővárosi törvényszékek telekkönyvi ügyben hozott ítéleteit fellebbezés esetén illetéktelenség miatt úgyis megsemmisítené. A jövő törvényhozás dönti el majd, hogy kik lesznek véglegesen telekkönyvi bírósággal állandó jelleggel felruházva.

116 A városi tanács és a képviselőtestület a telekkönyvkiadás elutasítását sajnálkozva vette tudomásul.

117 A rendezett tanács működése Az 1861. évi alkotmányos és az ezt felváltó városvezetést jellegéből következően nem lehet együtt áttekinteni, annál is inkább, mert az első túlságosan rövid ideig ténykedett. A meglévő, hiányos iratanyag alapján vázolható csak fel a tanács tevékenysége, 1862-től kb. 1866-ig, mert a lakosság városi jog elleni küzdelme 1865 után egyre inkább megrendítette, szétzilálta, lesüllyesztette a városi közigazgatást és igazságszolgáltatást. Mohács, mint elsőbírósági hatósággal ellátott rendezett tanácsú mezőváros nem rendelkezett szervezeti és működési szabályrendelettel, készítésének igénye fel sem merült. így a városi tanács és képviselőtestület pontos feladata, hatásköre nem ismert, az 1840. évi szabadalomlevél, a kiadott rendeletek, az ITSZ és a szokásjog alapján működött. Pfaff Józsefné a városi törvényszék elleni jogos panaszára, iktatási hibák miatt az igazságügyminisztérium törvénykezési és közigazgatási ügyrend összeállítását rendelte el, amelynek közigazgatási részét Náray Jó'zsef aljegyző készítette el.

118 Ezt 1867 februárjában ugyan felterjesztették a megyebizottmányhoz, de az a folyamatban lévő vizsgálat miatt, amely rendezett tanács megszüntetése ill. fenntartása ügyében folyt, nem foglalkozott vele.

1,9 A szabályrendelet-tervezet a ténylegesen meglévő viszonyokat hűen tükrözi és megbízható forrás az egyes tisztviselők tevékenységének tanulmányozásához. Ugyanehhez nyújt adalékot az 1866-ban felvett részletes vagyonjogi leltár. A rendezett tanács hatásköre az egyik legfontosabb kérdés. Mohács mezőváros első és egyben utolsó hatásköri összeütközése oktatásügyben történt, melynek előzménye is volt. A képviselőtestület 1861. júliusában azt kérte a megyebizottmánytól, Crager Gábor c. prépost plébános, kerületi tanfelügyelő intézkedésére, 113 BML Mohács város képv. jkv. 150 1862 (dec. 29.) 114 Uo. 1/1863 (jan. 19.) 115 BML Bvm. főisp. helyt. ein. ir. 873 1863 116 Uo. 117 BML Mohács város tan. jkv. 381/1863 (júl. 21.) BML Mohács város képv. jkv. 103/1863 (nov. 30.) 118 BML Bvm. Bizottm. ir. 1191/1867 í19 BML Bvm. Bizottm. jkv. 1191/1867