Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai
lemügyi minisztert az engedélyokirat kiadására, aki art 1896. január 13-i keltezéssel ki is adta. A bakóca-felsőmindszent-komlói hév közigazgatási pótbejárása^ után a felvett jegyzőkönyvben foglalt és az érdekelt felek és hatóságok közmegegyezésével létrejött megállapításokat a pótbejárást végző bizottság miniszteri jóváhagyásra terjesztette fel 1896. május 18-án. A Magyarszéken megfogalmazott felterjesztésben több javaslatot tettek a függőben maradt kérdésekre vonatkozóan. Először is Pölöske és Jánosi községeknek azzal a kérésével foglalkoztak, hogy a hév-et e községek belsőségein kívül vezessék. A szakemberek ezzel kapcsolatban kénytelenek voltak elismerni, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy érdemileg nyilatkozni tudjanak. Ezt azzal indokolták, hogy miután az 1894. december 14-én 66846. sz. alatt kelt rendelet értelmében készített vízműtani tanulmány, amelyet a pótbejárási bizottság elé terjesztettek, nem volt kielégítő, ebből következően a bizottság a kérelem indokainak alaposságát nem vizsgálhatta meg. Ezért mindaddig, amíg a kérdés megvizsgálására alkalmas tanulmányt az engedélyes nem terjeszti be, a bizottság javasolja, hogy tartsák függőben a vasút 104/177 szelvényei közötti szakaszára vonatkozó építési engedélyt. Megjegyezték egyúttal, hogy „.. .az engedélyes czég képviselőjének a vonal esetleges áthelyezése ellen érvényesített indokait nem tartjuk alkalmasaknak arra, hogy Pölöske és Jánosi községeknél esetlegesen szükségessé váló vonaláthelyezés iránt aggályokat ébresszenek.". Komló község kérte a pótbejáráskor, hogy a pálya „Komló" nevű végállomását helyezzék át uradalmi területre. Ezzel kapcsolatban a pótbejárást végző bizottság vonatkozó javaslatát tartják fenntartandónak. Közölték továbbá, hogy a pótbejárás alapjául szolgált terveket a bejárás eredményéhez és „az egyébként fennforgó szükséghez képest" kék színnel kiigazították és azokat most már a módosításokkal ajánlják jóváhagyásra. Javasolták az engedélyest arra utasítani, hogy az a bejárásnál „eltelt" vonalrészekről a tényleges felmérések és lejtezések (szintezések) alapján új hossz-szelvényeket készítsen, hogy állapítsa meg a „vonaleltolódások által képezett hibaszelvényeket" és az így kiegészített terveket nyújtsa be. Végezetül a közkézen forgó könyvéről és egyéb publikációiról országosan ismert Képessy Árpád miniszteri segédtitkár és Daenoleg Iván főmérnök, a bizottsági javaslat két aláírója azt javasolta, hogy mivel a két község kérése maradt csak függőben, és mivel a közigazgatási pótbejárásnál történt vonaleltolódások kivételével semmi más nem akadályozza a vasútvonalon a már megkezdődött építést, ezért adják meg az engedélyesnek a pálya 15/42 és 104/177 szelvényei közötti szakasz kivételével az építési engedélyt az összes munkanemekre és az egész vonalra. 42 Az engedélyes képviselője az előbbiekben ismertetett megállapítások helyességét elismerte. Megjegyezte azonban, hogy Pölöske községnek az a kívánsága, hogy a pályát a község megkerülésével helyezzék a hegyoldalba, csak úgy volna teljesíthető, ha kisajátítanák a község házainak a felét, vagy pedig tetemes, kb. 40 m-es emelkedést és ellenesést alkalmaznának, áthidalnák a vadvízárkokat. Mindkét megoldás azonban olyan roppant költségkülönbözetet eredményezett volna, nem beszélve arról, hogy a már engedélyezett, műszakilag és a költségvetés alapját képező, korábban megállapított vonallal nem is lett volna többé azonos. A továbbiakban azt is kifejtették, hogy a töltés által előidézett völgyei szűkítést és esetleges árvízduzzasztást az átereszek és műtárgyak ellensúlyozzák, amit a kielégítőnek nem találtnál sokkal tüzetesebb és részletesebb a miniszterhez fölterjesztendó víz41 Jegyzőkönyv. Felvétetett Magyarszéken 1896. május hó 18-án (43410/96. sz.) - O. L. K 229 604. cs. 1897. 2. tétel 356. alapszám II. rész. 42 O. L. K 229/604. cs. 1897. 2. tétel, 356. alapszám II. rész, 4346/96.