Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - IFJ. SZITA LÁSZLÓ: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban

szerű hátránnyal is jár. „... E hátrány azonban viszonylagos, csak az áttérés időszakában fájdalmas negatívum, mert a további fejlődésnek egyben egyetlen lehetősége is. Bármilyen furcsán hangzik, ez a csökkenés jelenti a fejlődést...". Megállapíthatjuk, hogy Bíró egykorú elemzése reális volt és valóban a lényeget tudta megragadni. Egy másik cikkben a Statisztikai Tudósító, visszatérve a juhászat országos kérdésére, ugyancsak Bíróra hivatkozva kijelentette, hogy a „váltás egyik záloga, kritériuma, hogy a gazdaságoknál az állattenyésztési szabályrendeletben előírt mennyiségű anyákat engedjék egy-egy apaállatra." Somogy vármegyében egy-egy kosra 30 db anyajuhot állapított meg a rendelet, ami országosan a legkiválóbb. Az áttérés az ágazat megújítását hozhatta volna már a negyvenes években. A fenti értékelések reálisak, azonban mégsem következett be ez a nagy fejlődés, mert a háború 1942-től radikálisan beleszólt minden ágazat fejlődésébe. A fronton megváltozott helyzet miatt a kormányzat a háborús rablógazdálkodásra való áttérésre vett irányt. 1943-ban már óriási állománycsökkenésről vannak adataink. Amit lehetett vágóállatként értékesíteni, a Honvédelmi Minisztérium által felkínált rendkívül magas árak miatt, sokszor meggondolatlanul, főleg a közép- és kisgazdaságok, gyorsan piacra dobtak, egyszerűen nem törődve a jövővel. Bár kényszerítő erő is volt, mert elképesztő magasra futott fel a mezőgazdasági működéshez szükséges ipari cikkek ára. Egy-egy közép- és kisgazdaság fenntartásához, 1931-hez viszonyítva, már négyszeres összegre volt szükség, a különböző szerszámok, gépek árai különösen magasra szöktek. Ezer db /. táblázat Somogy vármegye juhállományának változása C\J ro T CM CM OJ OJ O 0\ o o IO « > 00 N CM (VI CM Ov On On Os o> O «OJ (O to 0\ O* 0\ OOOO-CNOOCNOO 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 • 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 \ 160 150 140 130 120 110 100 90 160 150 140 130 120 110 100 90 (az átlag karikával, a fejlődés iránya szaggatott vonallal jelezve) Az újfajta juhállomány lehetővé tette, különösen 1937-től, hogy a régi rövidgyapjason túladjon a birtokos parasztság is, 1937-1940 között az új állatállomány kialakítása viszonylag simán ment. 1940-től azonban bukásnak a körvonalai bontakoztak ki. Ugyanis a háborúba lépő magyarországi kormányzatnak, így a mezőgazdasági tárcának is, megszakadtak a nyugati kapcsolatai, amelynek következ-