Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - IFJ. SZITA LÁSZLÓ: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban

tében a fajtaállomány szaporítására bezárultak a kapuk. 1941-ben tovább csökkent a rövidgyapjas állomány. Ugyanakkor beszűkült az új állomány beszerzésének lehetősége is. 1944 legelején, március 2-án kelt felügyelői jelentés lakonikusan csak annyit állapított meg, hogy a hadseregszállítások nem kímélnek semmilyen mezőgazdasági általános érdeket, különösen az állattenyésztés területén jelentkezik ez tragikusan. A juhászatnak szinte az első kegyelemdöfést jelentette a 44. számú kerületi katonai parancsnokság azon utasítása, amely szerint „... mindenfajta növelést és változtatást a békeidőkre kell elhalasztani, katonáinknak megfelelő élelmiszer kell, elsősorban hús, nem kímélhetjük a juhállományt sem, mert a marhaés sertéstermelés már nem mutatkozik elégségesnek..." „. . . A feneketlen zsák, a hadsereg kezdte ki az állomány radikális pusztulását.. ." Egy 1945. évi felmérés, amely a vármegye területének pusztulását volt hivatva megállapítani, 21 341 juhot írt először össze. Ugyanez év őszén újra elrendelt állatszámlálás alkalmával a juhászairól azt jegyezte meg „... nincsen jelentősége, a számszerű kimutatás nem mond semmit, a juhászat Somogy vármegyében teljesen elenyészett".

12 A fajtaösszetétel alakulásának problémái Somogy megyében a két háború közötti időszakban Az országos szakirodalomban alig találunk mennyiségi adatokat a fajtaalakulás kérdéseire. Mivel fajták szerinti összeírás alig keletkezett, csak általános tapasztalatok alapján ír a szakirodalom az 1918—1938 közötti fejlődésről e téren. Bár a megyei gazdasági felügyelőségek is sajnos csak a juhállomány összlétszámát adják meg, de rendkívül fontos utalásokat találhatunk a főjelentésekben a fajtaösszetétel alakulására. A gazdasági felügyelőség valamennyi ágazatban foglalkozott apaállatok beszerzésével és nyilvántartotta az új fajtákat. Tekintettel arra, hogy a juhászatban már 1924-ben észlelték a vérfertőzések következtében igen erősen jelentkező satnyulást, elrendelték, hogy a nagyuradalmakban kötelező hozzájárulást fizessenek fajkosok beszerzésére. Ennek az akciónak a keretében Somogy vármegyében így alakult a felügyelőségen beszerzett belföldi és külföldi fajkosok állománya:

13 Fajkosok száma Fajkosok száma belföldről ÉV külföldről (Békés, Nógrád, Összesen (Ausztria, Svájc) Hajdú-Bihar megyék) 1921 11 19 30 1923 13 21 34 1925 29 26 55 1928 10 31 41 1930 22 30 52 1934 10 41 51 1939 27 27 1940 — 39 39 1941 — 28 28 1943 — — 12 MOL FM K. 184, Somogy vármegye Gf. jelentései az 1941., 1942., 1943. évről. Továbbá 33840/1943. sz. ir. 13 Az összeállítást 1921-1941 között az előző jegyzetekben idézett gazdaságfelügyelői jelentésekből végeztük el. 308 j