Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - KIRÁLY ISTVÁN: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között

A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS FEJLŐDÉSE BARANYA MEGYÉBEN 1848 ÉS 1944 KÖZÖTT KIRÁLY ISTVÁN A szarvasmarha-tenyésztés rendkívül sokoldalú és kiterjedt hatású mezőgazdasági termelő tevékenység, amelynek a felmérése a kutatótól azt kívánja, hogy a vizsgálati módszere legalább annyira sokféle és színes legyen, mint amilyen volt a szarvasmarha-tenyésztés a maga történeti valóságában. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés egyik fő ágazata az állattenyésztés. De az állattenyésztésnek is vannak területei, amelyek nem mindig ugyanazzal a súllyal, ugyanazzal a jelentőséggel rendelkeztek - az emberi létfenntartás szemszögéből - az egyes történeti korokban és az egyes népek életében. Az állattenyésztésnek mindig voltak fejlődő és hanyatló területei — ez alól természetesen a szarvasmarha-tenyésztés sem kivétel -, és ez mindig összefüggésben volt az egyes népek pillanatnyi és perspektivikus gazdasági és társadalmi fejlődésével. Az egyes évek, évtizedek, sőt évszázadok alatt végbement fejlődés megadja a szarvasmarha-tenyésztésnek a történeti karakterét, fő irányzatának arculatát, a társadalmak és az egyes emberek életében betöltött szerepét, de ez még nem tisztázza azt, hogy a fejlődés felfelé ívelő-e, avagy hanyatló? Vajon mi adja meg a kulcsot a kutató mérlegeléséhez, a mondanivaló jelentőségének a felméréséhez? Kérdést természetesen sokkal könynyebb feltenni, mint arra válaszolni. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban ezt még nehezíti az, hogy ezt az állattenyésztői tevékenységet a szokásos történeti forrásokból elég nehéz kigöngyölíteni, megközelíteni, mivel az állattenyésztés a magyar mezőgazdaságban olyan mindennapi tevékenység volt, amelyet sem a nagygazdaságokban, sem a kisgazdaságokban nem kísérték figyelemmel, alapos és rendszeres feljegyzésekkel. De igaz az is, hogy a szarvasmarha-tenyésztés története mind ez ideig hazánkban, de külföldön is nem nagyon kötötte le a történetírást. Nálunk jelent meg ugyan néhány összefoglaló könyv a magyar állattenyésztésről,

1 de ezekből a könyvekből a pontosan körülhatárolt területiség és főleg a társadalom egészére gyakorolt hatásának leírása hiányzik; ezeket a könyveket nem a kutató búvárkodó hajlama, az új történeti ismeret feltárásának igénye táplálta, hanem egy közművelődési igény. Rendszerint arra korlátozódik a mondanivaló, hogy a töredékes állattenyésztés-történeti ismereteket igyekeznek - jól vagy kevéssé jól - összefoglalni. A konkrét és célirányos levéltári, könyvtári kutatás ezek mögül a könyvek mögül hiányzik, így aztán olyan ismereteket kapunk, amelyek az ország bármely területére behelyettesíthetők. Azt hiszem, azt mondani sem kell, hogy a szarvasmarha-tenyésztés valós történetét csak alapos levéltári és 1 Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Bp. 1966., Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Bp. 1961.