Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

és attól ezen felfogás következményeképpen eleve idegenkednek. Sokan vannak a szer­vezeti vezetők közt is olyanok, akik a szervezéssel együtt járó adminisztrációt oktalannak, sőt egyenesen feleslegesnek tartják. Erre az adminisztratív irodai és levelezési munkára azonban feltétlenül szükség van, enélkül a magasabb szervezeti alakulások a helyi szer­vezetek életéről, állapotáról, kívánságairól, szükségleteiről képet és tájékozást nem nyer­hetnek. Ez az ellenszenv és húzódozás főként abban nyilvánul meg, hogy a szervezeti sza­bályokban előírt jelentések az esetek túlnyomó többségében még ma is igen rendszertele­nül és téves adatok beállításával készülnek, ha egyáltalában elkészülnek. Aminek a követ­kezménye az, hogy a magasabb szervek a valóságnak megfelelő hű képet nem kapják meg és így téves feltételezések után kell indulniok. Elsőrendű szükség az, hogy a szervezeti szabályokban előírt jelentések pontosak és lelkiismeretesek legyenek, mert helytelen, a valóságnak nem megfelelő jelentésekre támaszkodva igen nagy meglepetések érhetik a párt vezetőségét. Hogy azonban a szervezés mindezen nagy nehézségek dacára sikeresen halad előre és hogy már bizonyos kézzelfogható eredmények is kimutathatók, azt igazolja az elmúlt év decemberében a villányi választókerületben lefolyt időközi választás eredménye is. 10 Itt mindjárt felkéri a villányi választókerület szervezetének elnökét, hogy ismertesse azokat a tapasztalatokat, amelyeket a választás folyamán szerzett. A politikai helyzetet illetőleg közli, hogy benyomása szerint a független kisgazdapárt szervezkedése bizonyos nyugvópontra jutott, sőt egyes helyeken a már meglevő szerveze­teiben is bizonyos bomlás jelei észlelhetők. Igen erős iramban folyik a nyilaskeresztes szer­vezkedés is, bár itt még tulajdonképpen csak a szervezkedési lehetőségek megteremtéséről van szó ezen párt részéről. E szervezkedéstől akkor, ha ez a nyilaskeresztes mozgalom más pártoknak a segítése és kollaborációja nélkül fog végbemenni, különösen tartani nem kell egyelőre még, mert a párthoz eddig csak igen csekély morális erőt képviselő elem csatla­kozott. Sokkal komolyabb jelenség a vármegye területén nagy számban és zárt tömegekben élő németek megmozdulása. Ez a mozgalom olyan elementális erővel, felkészültséggel és olyan új harcmodorral indult meg, hogy annak további fejlődése komoly aggodalomra ad okot. Dr. Bleyer Jakab mérsékelt harcmodora helyébe egy agresszív irány lépett, 11 mely éppen a németségnek a vármegye területén nagy zárt tömegekben való településére tekintettel, el nem hanyagolandó és figyelmen kívül nem hagyandó jelenség. Felkéri a választókerület elnökeit és titkárait, hogy éppen ezekre a megmozdulásokra való tekintettel, azoknak ellensúlyozása végett minél hamarább vegyék fel az érintkezést a helyi szervezetekkel, illetve a pártnak tagjaival és tegyenek eleget a szervezési szabályok azon utasításainak, hogy a kerületi választmányok is minél gyakrabban tartsanak üléseket. A mai gazdasági helyzetben bizonyára nehézséget okoz nagyszámú helyi szervezeti vezetők megmozgatása. Éppen azért azt ajánlja, hogy ezeket a választmányi üléseket több helyen decentralizálva tartsák meg, mikor az áthidalandó rövidebb távolságok bizonyára nagyobb számban fogják a helyi vezetőket megjelenésre bírni. Felhívja azután a választókerületi elnökök és titkárok figyelmét a mezőgazdasági és törvényhatósági bizottságoknak a folyó évben megtörténő újjáalakítására és kéri őket, hogy hassanak oda, hogy szervezeteink, illetve azoknak tagjai a hivatalos listát támogassák, amelyben a mérsékelt és nemzeti gondolkodású elemek fognak szerepelni. Meg kell emlékeznie itt arról is, hogy a Nemzeti Egységnek vezére: Gömbös Gyula m. kir. miniszterelnök úr őnagyméltósága tervbe vette vármegyei szervezeteink meglátogatását is. Miután a szervezésnek előrehaladása most már módot nyújt arra, hogy a vármegyei 10 A villányi időközi választásra Bleyer Jakab, addigi kormánypárti képviselő 1933. decem­ber elején bekövetkezett halála miatt került sor 1933. december 30-án. Ezen ismét kormány­párti jelölt (dr. Heckenberger Konrád) szerzett mandátumot. (BML vál. ir. IV. 405/II. 16. cs.) 11 Bleyer Jakab halála után a magyarországi németek mozgalmának irányításában egyre nagyobb szerephez jutottak a radikális fiatalok (Bäsch, Faulstich), akik a náci Német­országgal történő szorosabb együttműködést és a hazai németség politikai szervezkedését szorgalmazták. V. ö.: Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936.), Első rész, in Somogy Megyei Levéltári Év­könyv 12., Kaposvár 1981. Szerk.: Kanyar József. 364-365.

Next

/
Oldalképek
Tartalom