Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

szervezet zászlóbontó gyűlését a közeljövőben megtarthassa, kéri a választmány tagjait, hogy állapodjanak meg egy időpontban, amelyben való lejövetelre ő a miniszterelnök urat felkérheti. Meg kell említenie itt, hogy a szomszédos Somogy vármegyében a Nemzeti Egység a legutóbbi választmányi ülésén erre a célra május első felét tartotta legalkalmasabbnak és a két törvényhatóság közelségénél fogva legcélszerűbbnek gondolja a baranyavármegyei szervezet zászlóbontó gyűlését is ugyanazon a napon tartani meg, mint a somogyvármegyei szervezetét.

12 Mindezek közlése után felkéri a vármegyei szervezet titkárát titkári jelentésének előterjesztésére: Igaz Lajos várm. titkár mellékelten idecsatolt titkári jelentését terjesztette elő. Ezen jelentésnek tudomásulvétele után vitéz Keresztes-Fischer Miklós dr., a pécsváradi választókerület országgyűlési képviselője ezen titkári jelentéshez hozzászólva a szervezés fő nehézségét abban látja, hogy a vármegye igen sok községében a szervezeti ügyeknek zavartalan vitelére alkalmas egyének teljesen hiányoznak. A szervezési utasítás ugyanis ezekre a helyi vezetőkre igen sok olyan feladatot ró, melyet ezen egyének részben más módú elfoglaltságuk, részben pedig a hozzáértés és rátermettség hiánya miatt egyáltalában nem tudnak elvégezni. Meggondolandónak tartja a helyi elnökök és titkárok gyakori kicserélgetését is, mert tapasztalatai azt mutatják, hogy ily kicseréléssel a legtöbb esetben egyenesen csak ellenséget szerez magának a szervezet, mert az elmozdítottak egyéni hiúságát sérti az elmozdítás ténye. Hosszú és kitartó munka fog kelleni ahhoz, hogy ezeket a helyi vezetőket feladatuknak hiánytalan elvégzésére kioktathassuk. A villányi választás tanúságot tett arról, hogy ma a szervezetre valamely politikai megmozdulás alkalmával még mindig csak ott lehet számítani, ahol alkalmas vezetők vannak. A Függeten Kisgazdapárt helyzetére nézve neki is az a benyomása, hogy a párt beiéletében a közelmúltban lejátszódott események magát a párt vezetőségét is bizonyos inaktivitásra kényszerítették. Ennek azután nálunk az az eredménye, hogy a párszervezetek egyes helyeken bomlásnak indulnak, más helyeken pedig maguk is tétlenségre vannak kárhoztatva. A Független Kisgazdapárti mozgalomtól tartani szerinte sem kell, annál inkább azonban a németség megmozdulásától, mely szerinte Baranyának jelenleg legégetőbb, legéletbevágóbb és legveszedelmesebb problémája. A harcmodor, amelyet a németség mai vezetősége felvett és amely a németeknek hatalmas tömegeit mozgatja meg, az ezen német, kelet felé irányuló törekvésekkel kapcsolatban olyan veszedelmet jelent, amelynek ellensúlyozására minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadni. Ránk nézve az egész Dunántúllal egyetemben ennek a kérdésnek megoldása tulajdonképpen a lét vagy nem lét kérdése. Ennek a mai német megmozdulásnak okai nem hazai talajban tenyésztek ki. A kívülről irányított mozgalom a német „Drang nach Osten" következménye. Ez a mozgalom ma már teljesen külső befolyás alatt áll. A Volksbildungsvereinek működése már nem kulturális tevékenység, hanem kizárólag politikai célzatú szervezkedés, amelynek veszedelmei ugyancsak kézzel foghatók. Ezzel a mozgalommal szemben még nem alakultak ki a gondolatok az ellenintézkedésekre és ellenmozgalmakra és így e tekintetben semmiféle propozíciót nem tehet. Felhívja azonban az egész választmánynak figyelmét és kéri azt, hogy ebben a kérdésben fogjanak össze, mert a Nemzeti Egység szervezetének Baranyavármegyében csak egyetlen célja lehet: és a cél pedig a nagynémet mozgalommal szemben való szervezkedés. A horogkeresztes mozgalommal kapcsolatban ugyancsak nem lát addig semmiféle veszedelmet, míg ez a nagynémet mozgalommal közös plattformra nem kerül, amíg a kettő egymással együtt nem dolgozik. Kéri a szervezet elnökségét és különösen a jelenlevő országgyűlési képviselőket, hogy együttesen tárják fel a kormány előtt ennek a német mozgalomnak jelentőségét és veszedelmeit és kérjék fel a kormányt arra, hogy intézményesen gondoskodjék ennek a veszedelemnek elhárításáról. 12 Baranyában a „Vezér" részvételével tartott ünnepélyes megyei zászlóbontó gyűlésre nem került sor.