Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

közölt: „Egyébként nem teljesen hiteles még, majd megérdeklődöm, ti. egy közeli falubeli akg. barátom mondja, hogy a napokban a jegyző felhívta a faluban levő aranykalászos gazdákat és még pár értelmesebb gazdafiút, hogy ne lépjenek be se a Kisgazdapártba, s ne vegyenek részt az újonnan megalakításra váró egyesületünkbe, hanem a Gazdasági Egyesületbe lépjenek be, mert előbbi esetben nem fog segíteni bennünket senki. Ezt még közelebbről meg fogom érdeklődni és akkor megírom, hogy tényleg igaz-e." Igaznak bizonyult: a körjegyzőségek bizalmas értesítést kaptak, agitáljanak a Gazdasági Egyesület mellett és az Aranykalászos Egyesület ellen. A vármegye kis gyűlési termében tartottuk meg értekezletünket október 14-én, dr. Blaskovich Iván főispán elnökletével. Ott voltak vitéz Horváth Iván mohácsi. Varga Géza szentlőrinci és dr. Vadnai Jenő siklósi téli gazdasági iskolai igazgatók. A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesületet Gebhardt József főtitkár képviselte, míg a mi 15-ös bizottságunkból 12-en jöttünk össze, hárman akadályoztatás miatt nem vehettek részt. Én, Pekori és Bernáth ismertettük röviden, tömören céljainkat. Gebhardt mindenáron a gazdasági egyesületbe való belépés mellett kardoskodott. Az igazgatók közül a mohácsi teljesen mellette volt, míg Varga és Vadnai óvatosan inkább mifelénk húzott. A kalászosok többsége ragaszkodott önállóságunkhoz. A mohácsiak elégé passzívak voltak. Kértük a főispán megértő támogatását. S amikor a főispán is úgy nyilatkozott, hogy meg kell adni ezeknek a lelkes fiataloknak a fejlődés, a közösségi munka lehetőségét, a szaktudás megszerzése mellé gazdasági és kulturális érdekeik kimunkálását, az értekezlet végül is a mi álláspontunkat fogadta el: az önállóságot. Az értekezlet után örömmel jöttünk össze megbeszélésre az „Elefánt" vendéglőben. Megállapodtunk: az ősz végét és a telet kihasználva, be kell járni a vármegyét, hogy tavasszal meg lehessen tartani az alakulást. Itt már a „mohácsiak" is lelkesedtek, a vármegyeházán nem akartak igazgatójukkal ellenkezni. Úgy határoztunk, hogy a mai értekezletre megválasztott tizenötös csapat végezze ezután a szervezés munkáját, s mivel mi „szentlőrinciek" indítottuk el a mozgalmat, továbbra is minket bíztak meg az ügyek vitelével. Javaslatomat helyeselték, hogy a mai értekezletünk eredményéről körlevélben tájékoztatjuk a többieket, valamint a szervező gyűlések beindításáról. Egyetértésben váltunk el egymástól, szóbeli, lélekben élő szerződést kötöttünk, hogy ügyünket nem hagyjuk el. Mi voltunk tizenöten: ifj. Bernáth Gyula Szabadszentkirály, Denke József Siklós, Ledő József Szaporca, ifj. Nagy Ferenc Kovácshida, Rott Nándor Szajk, Pekori József Magyarszentiván, Klits András Mecsekrákos, Schmidt József Szebény, Schieszler János Lánycsók, Szűcs József Mohács, ifj. Vajda Ferenc Nagyharsány, Vörös Vince Bakonya, Kis Gál Sándor Zaláta, Guth József Majs és Kasza M. Lajos Drávapiski. Körlevelünk tartalma három fő pontban foglalható össze: 1. A Baranyavármegyei Aranykalászos Gazdák Egyesülete az arany- és ezüstkalászos gazdák és a többi haladni vágyó kisgazdák bevonásával alakuljon meg. 2. Az iskoláinknál működő Aranykalászos Gazdák Köre-i ezentúl is fennállónak, azokkal a legszorosabb kapcsolatot óhajtjuk. 3. A közeljövőben megkezdjük az egyesület alakuló közgyűlését megelőző szervező munkát, ennek során: Pécs, Szentlőrinc, Sellye, Vajszló, Kémes, Diósviszló, Siklós, Dunaszekcső, Németbóly, Abaliget, Magyarbóly, Kiskassa, Kisasszonyfa, Pécsvárad, Mohács, Sásd, Magos községekben gyűléseket tartunk. Kértük a szülők segítségét, mert a kisgazdaságok az ő tulajdonukban vannak. A körlevelet Bernáth, Pekori, Klits és én írtuk alá.