Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

életképességét nemcsak fönntartsuk, hanem fokozzuk. Ilyen formában fogjuk próbálni összehozni aranykalászosainkat egy táborba, és azt hiszem ebben a formában eredményt is fogunk elérni. A részleteket majd a gazdasági egyesülettel karöltve az őszi aranykalászos gazdagyűlésen megbeszéljük. Kaposvárra remélem eljön, ott találkozunk.

87 Szívélyes üdvözlettel: Varga Géza igazgató Sejtettem, hogy a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület minden erővel ellene lesz egyesületi tervünknek. Szerette volna a „szúette" kereteit fiatal gazdáinkkal feltölteni. Az idős gazdáktól semmi jót nem hallottam a Gazdasági Egyesületről, melynek elnöke gróf Benyovszky Móricz siklósi nagybirtokos, alelnökök: Igaz Béla dr., pápai prelátus, c. apát, kanonok, az egyházi latifundiomok igazgatója, Muszti István 100 holdas nagykozári földbirtokos, egykori országgyűlési képviselő, báró Biedermann Imre, Szentegát-pusztai több ezer holdas földbirtokos voltak. Sok magyarázatot ehhez nem kell fűzni, csak egy kérdést tettem fel magamnak: ezek az urak szolgálnák-e a kisparasztság érdekeit? össze tudnánk-e egyeztetni álláspontjainkat? Meg is írtam Varga igazgatónak. Varga Géza igazgató ennek dacára körlevelet küldött az összes aranykalászos gazdának, augusztus 31-én, melyben közli, hogy ő, a mohácsi és siklósi igazgatókkal eljártak „Főispán és Alispán Uraknál" az egyesítendő „Baranyavármegyei Aranykalászos Gazdák Köré"-nek megalakítása ügyében. Tehát nem is az általunk kezdeményezett egyesületi ügyben, hanem a három iskolánál meglevő körök egyesítése ügyében. Azért úgy fogalmaztak a körlevélben, mintha a mi egyesülei tervünk valósulna meg: „Jelenteni fogja azonban az annyira hőn óhajtott gazda egyesülést és az érdekeknek főleg kisgazda szempontból való érvényesítését." Felszólított, azaz megjelölte az utat: „belépünk a Baranya vármegyei Gazdasági Egyesületbe és annak mint külön szakosztályát képezné az aranyklászos gazdaegyesület. Az évi tagdíj 2,- P lenne." Máris csatolják a belépési nyilatkozatot, írjuk alá és küldjük el az iskolához. Szeptember 25-ére meghívtak az aranykalászos gazdák avatására

88 bennünket, amikoris részletesen megtárgyaljuk e fontos ügyet. De addig küldje el minden aranykalászos gazda a belépési nyilatkozatot. Újból írtam Varga igazgatónak, és kértem egy körlevelem sokszorosítását, kitartva álláspontunk mellett. Szeptember 9-i levelében jóindulatúlag ad tanácsot: „Első és második levelére válaszolva értesítem, hogy az Aranykalászos Gazdakör ügyét, mint már a felhívásban jeleztem, tárgyalás alá fogjuk venni. Első levele elkeseredett, tartalmát nem teljes mértékben írom alá, mert ma már nem azokat az időket éljük, amikor a kisemberek szavát nem hallgatják meg. Higgye el nekem, akinek már van egy kis élettapasztalata, sokkal jobb a békés utat és a kiegyenlítődést keresni és aszerint élni, mint harcot hirdetni és osztályuralomra törekedni. Kérelmét szívesen teljesítem, de tekintettel, hogy nem a magamét adom, hanem az államét, nyersanyag költséget meg kell térítenie. Küldjön be a papiros és stencyl áráért 75 fillért és akkor a kért sokszorosítást elvégezzük. Szeretném, ha mindenben meg tudnánk érteni egymást, abban a reményben üdvözlöm magát: Varga Géza, igazgató." Kaposváron találkoztunk az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén, ahol élőszóval is elmondtam neki meglátásaimat. Jóindulatot tapasztaltam a részéről, de ő nem helyezkedhetett szembe à megye alispánjával és a Gazdasági 87 Varga Géza és Vörös Vince tagjai az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának. Vörös Vince ekkor 27 éves. 88 1938. szeptember 25-én lett megtartva az „Aranykalászos Gazdák Köre" gyűlése, itt hangzott el Vörös Vince híres felszólalása, melyért osztályharccal vádolták.