Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

Egyesület vezetőségével. Rajta kívül tárgyaltam Kiss Elemérrel, a Kamara igazgatójával, akinek igen tetszett egyesületi elgondolásunk s komoly támogatást ígért. Körlevelemben választás elé állítottam aranykalászosainkat. Megírtam, hogy egyesületünk keretében önállóságra, munkaszeretetre, érdekeink megvédésére nevelnénk önmagunkat, és ez csak úgy lehetséges, ha szabadon dolgozhatunk, mert amikor már mások irányítanak, még jószándékuk mellett sem szolgálhatják kellő eredménnyel érdekeinket. S szomorú igazság, hogy a mai időkben alig-alig akad bátor, önzetlen pártfogó. Mindenki a pozícióját félti. Ismertettem, hogy a Főispán és Alispán uraknál elsőízben folytatott tárgyaláson elfogadók önállóságunkat, csak utána a gazdasági egyesület közbelépésére módosították azt úgy, hogy lépjünk be a gazdasági egyesületbe. Határoztak rólunk, de nélkülünk. Ez is igazolja fenti szavaimat. Feltettem tehát a kérdést: Mit akarsz? Belépsz-e a gazdasági egyesületbe, vagy a parasztság útját szolgáló aranykalászos egyesületet kívánod megalakíani? Leszögeztem, nem az urak ellen irányul munkánk, egyszerűen vágy és követelés az igazságosabb jövőért. Felszólításomra igen sok válasz érkezett, melyekben egyöntetűen egyesületünk önálló megalakulása mellett döntöttek. Kesztyűs Kálmán,

89 Kővágószőlős: „Mikor iskolánktól a körlevelet megkaptam, szinte elképedtem, mit akarnak, hisz így önálló egyesületünk a pusztulásba vész... az avatáskor véleményünknek kifejezést fogunk adni." Jakab Sándor,

90 Csányoszró: „A Baranya vármegyei Aranykalászos Gazdák Egyesületének hű támogatója akarok lenni, de függetlenül a Gazdasági Egyesülettől." Király Sándor,

91 Dunaszekcső: „...egypár öreg gazdának a tanácsát kértem ki, hogy belépjek-e a Baranya vármegyei Gazdasági Egyesületbe, vagy sem. ök azt a tanácsot adták, hogy ne lépjek be, mert ők már megöregedtek és még semmi hasznát sem vették, csak a tagsági díjat fizették be." Kasza M. Lajos, Drávapiski: „Arra a kérdésre, hogy valamely egyesület keretében működjünk-e vagy külön, válaszom az: ne lépjünk mi közösségre semmiféle egyesülettel, hanem mi magunk, önállóan alapítsuk meg a mi egyesületünket." Klits András, Mecsekrákos: „...az iskolától én is kaptam "Belépési nyilatkozatot, de én azt nem töltöttem ki, mert én sem találom helyénvalónak, hogy mint önálló egyesület beolvadjunk egy másikba... Kérlek jöjj el a gyűlésre... ott majd szólhatunk, és síkraszállhatunk érdekeinkért." Szentlőrincen önállóságunk mellett döntünk Az ilyen megnyilatkozások után került sor szeptember 25-én Szentlőrincen az Aranykalászos Gazdák Körének gyűlésére. Ezen részt vettek az iskola újonnan avatott aranykalászos gazdái, a szülők nagy számban, mi, „öreg" aranykalászosok, a tanári kar, a Gazdasági Egyesület főtitkára

92 Pécsről, és ott volt Puskás Elemér szentlőrinci főszolgabíró is, és más érdeklődők. Varga Géza igazgató a beszámoló és a pénztári jelentés után ismertette a három téli gazdasági iskolánál levő Aranykalászos Gazdák Köreinek egyesítési tervét és a Gazdasági Egyesületbe való belépést, ahol szakosztályként működne. 89 Kesztyűs Kálmán — jómódú gazdaifjú, Kővágószöllős. Az aranykalászos mozgalom lelkes híve. 90 Jakab Sándor — aranykalászos gazda, Csányoszró. A kalászos mozgalom előkészítő bizottságának tagja lett. 91 Király Sándor - aranykalászos gazda, Dunaszekcső. Pirisa János akg. és Mayer Nándor igazgató-tanító segítségével kitartó erőssége volt a mozgalomnak. 92 Gebhardt József — oki. gazda, a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület főtitkára.