Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

számítani lehet. Közülük a szentlőrinci iskolából kikerülteket ismertem, a mohácsi és siklósi iskolánál végzetteket még nem. Úgy terveztük, hogy egy megbeszélésre összehívok kb. 20 főt Pécsre, ahol ott lesz Joó Mihály is. Beszélgetésünket igen hasznosnak találtuk, s azzal váltunk el egymástól, állandó kapcsolatot tartunk fenn és ő útjai során már megbeszélésünk értelmében tájékoztatja az aranykalászos gazdákat. Megígérte, ő is beszél Varga Géza igazgatóval és a mohácsi iskola igazgatójával is. Joó Mihállyal való találkozásom utáni napokban sokat gondolkodtam a dolgon; láttam, nem lesz könnyű a feladat, de bíztam benne, hogy komoly segítőtársakra találok. Vállalásomat kedvezően látszott alátámasztani a januárban tett kísérletem eredménye. Kíváncsi voltam, akadnak-e a bárányi falvakban olyan gazdák, akik már áttörték az egyik legnehezebb akadályt: a Közöny falát, s látják-e a felemelkedés útját, megértik-e a paraszti nép öntudatosításának szükségét. Januári körlevelemben ugyanis három kérdést tettem fel: 1. Miben látja a paraszti élet legszebb célját s az megvalósítható-e? 2. A gazdatársadalom bajai közül mit venne legsürgősebben rendezés alá s talált-e kivezető utat? 3. Mit vár az új esztendőtől? A válaszok azt igazolták, hogy a falvak legjobbjai távolabb néznek a falu határán. Többen összekapcsolták gazdasági kérdéseinket a politikai lehetőségekkel, azok megoldásával. Mindegyik válaszban égető dolgokat vetettek fel: az adózást, a nagytőke kiszipolyozó uralmát, a titkos választójog hiányát, a kulturális felemelkedést, a tisztánlátást gazdasági és politikai kérdésekben. Láttam, lesznek segítőtársaim. Mindezekről a kérdésekről írtam a sajtóban. Szívesen hozta írásaimat a Kis Újság, a Független Kisgazda, a Gazdanevelés, a Széchenyista Ifjúság,

44 a Pécsi Katolikus Tudósító,

45 a Magyar Vidék, a Ceglédi Kisgazda,

46 a Kisgazdaság,

47 az Igazság,

48 A Rosta és még más lapok. Baranyában, de az ország más vidékein is felfigyeltek mondanivalóimra. Surinás István (Újiráz) 20 holdas gazda levelében arról tudósított, hogy az általam felvetett szövetkezést nagyon helyesli, hasonló működik Békéscsabán, s áldásos hatását a tagok előnyösen élvezik. Bodó József (Szentgál) országos gazdaszövetség alapítását látta volna célravezetőnek. Danes József (Ács) helyeselte és támogatta az általam felvetett gazdaszövetkezeti eszme megvalósítását. Surinás István felhívta a figyelmet a népi írókkal való kapcsolatfelvételre, arról tájékoztatott, hogy személyesen ismeri Szabó Pált

49 Biharugráról, aki jár Újirázra is. 44 Széohenyista Ifjúság — az Országos Széchenyi Szövetség szociálpolitikai és közgazdasági folyóirata. Fel. szerkesztő: dr. Péter Ernő OKH főtisztviselő, a Széchenyi Szövetség ügyvezetője. Budapest IV., Kecskeméti u. 6. 46 Pécsi Katolikus Tudósító - hitbuzgalmi és társadalmi folyóirat. Kiadja: a Pécs-Egyházmegyei Katolikus Akció Központi Tanácsa. Főszerkesztő: Hantos Béla. Felelős szerkesztő: Gergye Győző dr. Szerk.: Pécs, Inczédy Dénes u. 2/2. 46 Ceglédi Kisgazda — a ceglédi Független Kisgazdapárt szervezetének hivatalos lapja. 47 Kisgazdaság — Kaposváron megjelenő politikai és társadalmi hetilap. Szerkesztő: Molnár György. 48 Igazság — politikai hetilap. Főszerkesztő: Csoór Lajos országgyűlési képviselő. Szerkesztőség: Budapest, Gyulai Pál u. 14., majd VIII., Rákóczi út 15. Csoór Lajos 1945-ben átadta lapját a Független Kisgazdapártnak. Szerkesztője: Danes József. 49 Szabó Pál - író, lapszerkesztő. Vörös Vince 1939-ben ismerkedett meg vele személyesen. Szabó Pál támogatta az aranykalászos mozgalmat. Az 1935-ös képviselő-választásokon a Kisgazdapárt programjával lépett fel a berettyóújfalui járásban (Bihar m.), de a kormánypárti nyomás miatt nem jutott be a parlamentbe.