Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában
Joó Mihály,** 1 agilis fiatal szaktanító, mint tejgazdasági ellenőr járta a vármegye azon községeit, ahol törzskönyvezett szarvasmarha-állománnyal rendelkeztek. E tevékenysége során szoros kapcsolatba került az aranykalászos gazdákkal, mert elsősorban ők foglalkoztak tenyészállomány tartásával. Énbennem és őbenne is felvetődött az a gondolat, hogy gazdasági érdekeink szolgálatára meg kellene szervezni valamiféle egyesületet. Falujáró útjai alkalmával közölte ezt az aranykalászos gazdákkal, akik helyeselték a tervet, csak nem akadt, aki vállalta volna a szervezés elindítását. Engem ajánlottak számosan, ezért Joó Mihály elhatározta, hogy felkeres lakásomon, Bakonyán. 42 1937. március 7-én Magyarszentivánon tartózkodott, Pefcor/ Józseffel beszélgetett a kérdésről, és Jóska ugyancsak engem ajánlott a szervező munka elindítására és összefogására. Joó Mihály megírt ott egy pársoros levelezőlapot és elküldte a címemre. Mivel ez az egyszerű levelezőlap jelentette a későbbi aranykalászos mozgalom szikráját, itt közlöm a szövegét: „Tekintetes Vörös Vince úrnak, aranykalászos gazda, Bakonya, up: Kővágószöllős. Tisztelettel értesítem, hogy csütörtökön feltétlen tartózkodjon otthon, mert fontos megbeszélés miatt fel fogom keresni, kb. délelőtt 10 óra körül. Üdvözlettel Joó Mihály gazd. szaktanító tg. ellenőr Magyarszentiván, 1937. március 7." Még megkért, értesítsem a szomszédos Boda község bíróját, hogy doboltassa ki a faluban, este előadást tart a községi tanácsteremben. Joó Mihállyal hosszasan elbeszélgettünk a nehéz gazdasági helyzetről, a gazdák kiszolgáltatottságáról és szervezetlenségéről, melyek következtében a meglevő lehetőségeiket sem tudják javukra fordítani. Késő délután lett mire megállapodtunk, hogy létre kellene hozni egy termelő-, beszerző- és értékesítő szövetkezetet gazdálkodásunk szervezettebbé tétele érdekében. Tekintélyes pénzt tudnánk megtakarítani a közvetítő kereskedelem kizárásával. Fejlesztenénk a belterjes gazdálkodást; szaporítanánk a jóhozamú haszonállatok tartását; szőlő- és gyümölcstermelésünket korszerűsítenénk; borainknak, zöldség- és gyümölcstermésünknek jó piacot igyekeznénk keresni. Kulturális téren könyvtárak szervezésével segítenénk elő gazdáink művelődését, öntudatosítását. Abban egyeztünk meg, hogy én megszerzem a Baranya megyei aranykalászos gazdák címanyagát, egyben felkeresem a három téli gazdasági iskola igazgatóját, elsősorban a szentlőrincit, s kérem a támogatásukat. Az volt a véleményünk, hogy az új szövetkezetet, vagy inkább egyesületet aranykalászos gazdák vezessék, mert tapasztalat szerint az addig létrehozott gazdaszervezetek (mint pl. a Baranyvármegyei Gazdasági Egyesület 43 is) vezetőiben nincs meg a kellő ambíció, hasznos tevékenységet nem fejtenek ki, s nincs kapcsolatuk a gazdatársadalommal, így a bizalom hiányzik velük szemben. Joó Mihály több aranykalászos gazda címét megadta, akikre a szervezés munkájában 41 Joó Mihály - mezőgazdasági szaktanító, tejgazdasági ellenőr. 1937-ben felkereste Vörös Vincét JSakonyán, s ez a megbeszélés lett a szikrája a későbbi kalászos mozgalomnak. Néhány szűkebb körű értekezleten részt vett a későbbiek során, de látva a hivatalos szervek ellenállását, elmaradt érdeklődése. 42 Bakonya, kisközség a Mecsek hegység déli lejtőjén, 155 ház alkotja, lélekszáma 594. Vasútállomás: Kisbicsérd, 6 km. Műútja nem volt, csak kerékpárral és lovasfogattal lehetett közlekedni. Pécstől 20 km-re van. Egy 1270. évi okmány Bakana néven említi. Lakói magyarok. A Bakonyai család törzsbirtokához tartozott. 43 A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület Pécsett a Siklósi u. 17. szám alatt székelt. Elnöke: gróf Benyovszky Móric, siklósi földbirtokos.
