Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában
megye területén élő gazdaifjúság színejavával összeismerkedtem. Megláttuk egymás képességeit, megismertük érdeklődési körét; barátokká lettünk. Kialakultak közöttünk azonos témakörű csoportok, túl a közös célon, a több, a jobb és a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtésén. Éreztük, máris közösséget alkotunk. Az 1935-ös év elején megjelent a ,.Gazdanevelés" című szaklap, a szentlőrinci és csongrádi téli gazdasági iskolák összefogásával. Szerkesztősége a szentlőrinci iskolánál volt, Varga Géza lett a felelős szerkesztő, míg a kiadóhivatal a csongrádi iskolánál, és Csongrádi György igazgató a felelős kiadó. Fél év eltelte után a szerkesztőség is Csongrádra kerül a lap zavartalanabb szerkesztése és kiadásj miatt. Ez a lap és elődje, a szentlőrinci iskolánál megjelenő sokszorosított eljárással készült „Mezőgazdasági Értesítő" lehetővé tették, hogy írásaimon keresztül sokan megismerjenek Baranyában, de országosan is. Szakcikkeim, tudósításaim, novelláim jelentek meg itt, és a később induló aranykalászos mozgalomról is számos írásom, tudósításom látott benne napvilágot. 1935. szeptember 29-én bensőséges ünnepe volt a szentlőrinci iskolának. A már végzett gazdaifjak „Aranykalászos Gazdák Köre" és az „Ifjúsági önképző Gazdakör" zászlaját avatták fel. 23 Az ünnepély után körünk tisztújító közgyűlése következett. Ez a kör a végzett aranykalászos gazdákat tömörítette egybe, az iskola igazgatójának vezetésével. Tevékenységet nem fejtett ki, évente egyszer tartottunk közgyűlést, az iskola másodéves tanulóinak aranykalászos gazdaavatásának napján. A most megválasztott tisztikar többségéből tevődött össze a baranyai aranykalászos mozgalom „vezérkara". Elnök lett: Kis Gál Sándor (Zaláta). Alelnök: Vörös Vince (Kisbicsérd). Titkár: Rab János (Bakonya). Pénztáros: Frauenholz Márton (Szentiőrinc). Gazda: Kórósi János (Kisharsány). Választmányi tagok: Pekori József (Magyarszentiván), Kasza Sándor (Nyugatszenterzsébet), Borza Kálmán (Vásárosszentgál), Kovács Mihály (Somogy), Dezse Gyula (Szentlőrinc), Ambrus József (Kémes), Klits András (Mecsekrákos), Hegedűs Mihály (Berkesd), Pallag Sándor (Vajszló), Bodai Géza, Vér Nándor (Pécsarányos), Kovács Vilmos (Sumony), Tarr József (Hird), Kiss Károly (Alsómocsolád), ifj. Bernáth Gyula (Szabadszentkirály), Csokona István (Nagyváty). A „Gazdanevelés" októberi számában közzétett szakdolgozatpályázat kalászos gazdáink körében tovább segítette személyem ismertebbé tételét. A decemberi számban közölt eredmény — örömömre -, az ország kalászos gazdáinak nagyszámú részvétele mellett, négyünk írását minősítette a legjobbnak: Dornai Károlyét (Nyalka, Győr megye), Hazlinger Istvánét (Zics, Somogy m.), ifj. Weisz Józsefét (Barátúr, Baranya meíjye) és az enyémet. Az 1936. évben szélesedett publicisztikai területem. Kezembe került „A Rosta" című agrárpolitikai hetilap, melynek szerkesztője Biró Imre Boldizsár, a Nagyatádi Szabó István emlékbizottság titkára volt. Az 1936. február 1-jei számban közölte írásomat az aranykalászos gazdák jelentőségéről. Ezután „A,Rosta" számos írásomat hozta a falusi nép nevelésével, segítésével kapcsolatban. Külön szóvá tettem az adózási rendszer aránytalanul terhelő voltát, melyet S. Bálint György 2 ^ makói gazda, felsőházi tag, átvett és hivatkozott rá egyik felsőházi beszédében. 23 Fischer Béiáné, a vármegye alispánjának felesége volt a zászlóanya. 24 S. Bálint György - Makón született 1881-ben. Kisbirtokos. Megyéje gazdatársadalmi mozgalmaiban régóta tevékenykedik. Elnöke a Makói Gazdasági Egyesületnek, tagja a törvényhatósági bizottságnak és az Országos Mezőgazdasági Kamarának, melynek képviseletében foglal helyet a felsőházban. A Magyar Parasztszövetség lelkes támogatója.
