Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

A parasztság sorsáról még ez évben a Kis Újságban

25 is jelent meg cikkem, melyre számos helyről érkezett visszhang hozzám. Erősen kifogásoltam többek között, hogy 1 kg cukorért 70 kg szilva árát fizeti a gazda. 1936-ban már sürgettem a községek gazdáinak szervezését. Ekkor még a gazdakörök

26 kiépítését és a mezőgazdasági bizottságok

27 aktívabbá tételét láttam célravezetőnek, melyek a Mezőgazdasági Kamarák

28 támogatásával és közreműködésével a községek áruforgalmi gócpontjai lehetnének. Azzal érveltem, hogy szervezettséggel termeivényeinket hasznosabban tudnánk piacra adni, s vidékenként a legjobban bevált nemesített növények, gyümölcsféleségek termelését, haszon- és tenyészállatok tenyésztését irányítani tudnánk. Szóvá tettem, hogy a hosszú téli estéken üdvös lenne, ha a gazdáknak nem a kocsma lenne a fő fészke, hanem a gazdakör szobája. De hozzátartozott az igazsághoz: Baranya megyében összesen 13 gazdakör volt, elképesztően kevés. (Tolna megyében szintén csak 11, Somogyban 13, Zalában 10 gazdakör létesült.) Teljes szervezetlenségben éltek a gazdák. így könnyű volt politikailag megosztani őket. A Kis Újságban azt is szóvá tettem, hogy akkor, amikor 300 vagon cukorból, 25 filléres kilogrammonkénti áron szeszt főznek az ipari szeszgyárak, ugyanakkor a magyar munkás és parasztgyerekek tízezrei annyit sem ehetnek, hogy a csontjaik erősödjenek, mert a szegényes konyháknak bizony drága a 140 filléres kilogrammonkénti ár. Kovács Bélával

29 többször elbeszélgettünk ezekről a kérdésekről, ő a bor értékesítését hozta fel. A termelő gazdák ki vannak szolgáltatva a kocsmárosoknak, akik 25-30—40 fillért adnak a jó bor literjéért, dohogott, de sokszor még ezért az árért sem sikerül megfelelő időben eladni a bort. így aztán adót sem tud fizetni. Ugyanezt mondtam én a terményekről. Aratás után olcsó áron el kell kótyavetyélni a búzát, annyira, hogy sok termelőnek tavaszra a kenyérnek való sem marad meg. Egy csomó befizetési elismervény tanúskodik ma is róla, hogy 15-20-30 pengőnként igyekezett a gazda tisztázni kamatokkal terhelt adóját. Sok hasonló problémát vetettem fel a lapokban. írásaim hetenként jelentek meg A Rostában

30 és a Kis Újságban, de a Független Kisgazdában

31 is. Ezek nyomán 25 Kis Újság, 1936. október 18. Vörös Vince: „Parasztsors - sorközösség". Kis Újság, független politikai napilap, Főszerkesztő és lapkiadó: Lévai Zoltán. Budapest VI., Aradi u. 8. 26 Egyetlen művelődési és közösségi munka a gazdakörökben történt, ahol ügyes vezetőség működött. Baranyában kevés gazdakör alakult. 27 A Mezőgazdasági Kamarák legalsóbb szervei a községi mezőgazdasági bizottságok voltak. 28 Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarához tartozott Baranya megye. 29 Kovács Béla - Patacs, Pécs melletti (ma: Pécs) kisközségben született. (1908-1959) Kisgazdapárti politikus. 1933-tól tagja a Független Kisgazdapártnak. Vármegyei titkár. Nagy Ferencnek, a párt országos főtitkárának személyes híve. Az 1939-es országgyűlési képviselőválasztáskor a sásdi kerület kisgazdapárti képviselőjelöltje. 1941-től a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára. - Vörös Vince már 1934-től kapcsolatba került Kovács Bélával publicisztikai tevékenysége révén, mely iránt Kovács Béla érdeklődést tanúsított, ugyancsak Nagy Ferenc is. Vörös Vince kisgazdapárti vonzalma azonban már korábban, Nagyatádi Szabó Istvánról szerzett ismeretei alapján 12-14 éves korában feltámadtak benne, ezt fokozták Nagy Dezső kisbicsérdi kisgazdapárti elnök tájékoztatásai a harmincas évek elején. A kisgazdapárt tagja — Kovács Béla javaslatára — 1935-ben lett. 30 „A Rosta" - agrárpolitikai, társadalmi, mező- és közgazdasági hetilap. Felelős szerkesztő: Biró Imre Boldizsár, a Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság titkára. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Rákóczi út 59. 31 Független Kisgazda - a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Agrárpárt hivatalos lapja. Alakult 1931-ben. Lapvezér: Gaal Gaszton. Szerkesztőbizottság: Szijj Bálint, Eckhardt Tibor, Tildy Zoltán, Vass Sándor. Fel. szerkesztő: Tildy Zoltán. Szerkesztőség: Buda-