Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

a Drávát és a baranyai parasztok, akik korábban megváltóként várták a bánt, dúlva-fosztogatva vonuló ellenséggel találták szembe magukat, akikkel az önvédelem ösztönével, életük és javaik védelmében azonnal felvették a harcot. S teljesült oly sokszor elismételt óhajuk: az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát és a hegyvámot. A határozat meghozatalára gyorsított eljárással került sor. A szeptember 13-i esti ülésen a képviselőház elhatározta, hogy a szőlődézsma és hegyvám eltörlésének kérdését, amelyet az osztályok már megtárgyaltak Táncsics előterjesztése nyomán, másnap délelőtt tárgyalás alá veszi a központi választmány. A választmány szeptember 15-én pártolólag terjesztette elő a törvényjavaslatot, minek aktualitását egy időközben befutott újabb baranyai petíció is jól érzékeltette. A kérelmet a radikális Perczel Mór ismertette: „Ide küldött 12 helység Baranyamegyéből és kér bennünket, hogy intézkedjünk. Nem állottak Jellacsichhoz, hanem azt ígérik, hogy asszony, gyermek ellene áll, mint Siklóson egykor az asszonyok verték ki a vasasokat!"

60 A folyamodók hűségnyilatkozata és hazafias szándéka természetesen nem tévesztette el a (hatást, a még ingadozó képviselőket azonban végképp Deák Ferenc állásfoglalása bírta rá a javaslat elfogadására. Az igazságügyminiszter maga öntötte végső formába a határozati javaslatot, amelyet többek között Nyáry Pál és Kossuth Lajos is melegen pártolt. A ház belátván a kérdés politikai súlyát és halaszthatatlanságát, közfelkiáltással elhatározta, „hogy addig is, míg a hűbér hátra levő maradványairól szóló törvényjavaslatok tüzetes tárgyalása befejeztetnék, a képviselőház határozatilag kinyilatkoztatja, hogy a szőlő után járó úri dézsma, várni és más nemű adózások a törvény által határozandó méltányos kárpótlás mellett teljesen megszüntethetni rendeltetett".

61 A nép hálásan fogadta az országgyűlés határozatát és az egész Dunántúlon kiterjedt gerillaháborút kezdett Jellacic csapatai ellen. A baranyaiak is beváltották küldötteik útján tett ígéretüket, s Batthyány Kázmér vezetésével nagy szolgálatokat tettek a honvédelem ügyének Oroszlónál, ahol Roth hadtestének lőszerszállítmányát fogták el, Pécsváradon, ahol a Hardegg vasas ezred fegyverraktárát foglalták le, s főként azzal, hogy biztosították a déli határvonal egyik kulcsfontosságú erődítményét, Eszék várát.

62 60 Közlöny, 1848. szept. 16. 61 Idézi Beér János: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954, 232. o. 62 Vö. erre bővebben Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp., 1953. 160-163. o.