Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS DUALIZMUS KORI EGYESÜLETEINEK VIZSGÁLATA 1867-1918 MÁRFI ATTILA I. rész Bevezetés A Baranyai Helytörténetírás előző két kötetében megkíséreltük metszetét, vagy legalábbis vázlatát adni Baranya vármegye egyesületi életének. A jelenlegi vállalkozás (a már kialakult módszertani és kor szerinti felosztás szerint) Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületi életét veszi vizsgálat alá. A fő hangsúlyt ebben a dolgozatban is elsősorban az egyesületi kataszter kapta lexikális adataival. Az előző dolgozatban említett fogalmi 'körök tárgyalásától is eltekintünk, mivel azt már korábban említettük: így az egyesületek definiálását, típus szerinti felosztását és általános szerkezeti felépítését. Esetleges érintésük azonban szükségszerűségből fakad. Pécs szabad királyi város területén a dualizmus korszakában sorra alakultak a különböző célú egyesületek. A 'kiegyezés biztosította gazdasági-társadalmi feltételek kedvezően hatottak az egyesületek, „a társadalom alapvető sejtjeinek" megalakulására. Ez több szempontból is hasznos volt. Ugyanis jelentős részük gazdasági-jótékonysági-szakágazati és körművelődési célzattal alakult meg. Ezzel egy olyan társadalmi-szociális igényt 'kielégítve, amit központilag, állami szinten és dotációval nem lehetett biztosítani. így az egyesületeket érdekvédelmi szervezetnek is fel lehet fogni számos más értelmezésük mellett. Az egyesületi típusok meghatározása, hasonlóan a vármegyei társulásokhoz, ez esetben is általában az egyesület elnevezése alapján történt.

1 Pécs városa esetében is olyan formációkkal találkozhatunk ismét, melyek Baranya községeiben is működtek. Ezeknek azonban egészen más a százalékos megoszlásuk. Az egyesülettípusok arányos szóródása (a feladatuknak megfelelően) másként jelentkezik az iparosodó és ennek következtében más társadalmi felépítésű szabad királyi város területén. így új formációkkal (típus szerint) nem találkozunk, de más azoknak százalékos aránya és esetenként feladata is. Egy példát említve: az egyesületek típus szerinti csoportosítása éppen azért volt nehéz, mert az elnevezésüktől függetlenül számos feladatot is elláttak, (gy a baranyai gazda, vagy iparos körök szákmai céljaikon túl közművelődési, vagy akár más társadalmi feladatokat is szolgáltak.

2 A város esetében, már ebből a szempontból, egyértelműbb a helyzet. Az itt létrejött szervezetek szerepe már nem olyan összetett, mint a községi típusoknál, ahol esetleg csak egy egyesület volt, s az elnevezésétől függetlenül más funkciókat is betöltött kényszerűségből. De ennek ellenkezője is igaz, mégpedig a munkásegyleteknél. Itt ugyanis segélyező, közművelődési, vagy szakmai céljaiktól függetlenül 1 Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914). Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. 193. o., szerk.: Szita László. 2 Uo. 194. o.