Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

- A szabadságharc bukása után, különösen az ostromállapot évei alatt, a városi tanács súlyos pénzügyi gondokkal küzdött. Fokozta a nehézségeket az infláció, a pénzcsere és a nagy drágaság. A tanítók munkakörülményei rendkívül roszszak voltak, mivel a katonai igénybevétel miatt egyes iskolákat szükségtantermekben kellett elhelyezni. Sok volt a nagylétszámú, 100 főt is meghaladó osztály. A tanítók anyagi helyzete romlott, megélhetési gondokkal küzdöttek, s ezért a polgármesteri hivatal útján 1850. május 30-án ,,drágasági pótpénz" iránti kérelemmel fordultak báró Augusz Antalhoz, a tolnai polgári kerület főispánjához. Kérvényükhöz mellékelték az évi fizetésükről készült kimutatást, mely szerint a belvárosi főtanoda tanítóinak illetménye a szállás- és tüzelőpénzzel együtt az alábbi volt: Baják Györgynek: 250,- Ft Mendlik Jánosnak: 330,- Ft Egerszeghy Mihálynak: 250,- Ft Városy Boldizsárnak: 330,- Ft A polgármester által pártolólag felterjesztett kérvényre 1850. június 8-án a következő választ kapták: „Miután mind a községi rendezések, mind pedig a tanodák szervezése küszöbön áll, ... a fizetésekben bármi változást tenni időelőtti volna . . ." Aláírás: Augusz.

71 A tanítók megélhetési gondjai úgy látszik 1855-ben sem voltak kisebbek, melyet az esperesi hivatal útján a polgármesterhez írt folyamodványuk bizonyít. Ebben 20-30%-os fizetésemelést kértek, de kérésüket „félretették".

72 Kismérvű jövedelemjavítást hozott a tanítóknak a beíratási díjak 1856. évi felemelése, mivel a beszedett összegek egy részét - ez 1860-ban 25% (50-100,- Ft) — az osztálytanítók kapták. - Az első jelentős fizetésrendezésre 1861. január Újén került sor. Az ezt dokumentáló tanácsülési jegyzőkönyv szerint: — a főelemi tanoda 4 tanítójának a fizetését 630,— Ft-ban; — a párhuzamos IV. osztály tanítójainak fizetését 300,— Ft-ban; — az apácazárdai tanítónők fizetését fejenként 262,— Ft 50 krc.-ba-n; — a Budai külvárosi főtanítóét 525,— Ft-ban; — a Szigeti külvárosi főtanítóét 420,— Ft-ban; — a külvárosi altanítókét 262,— Ft-tól 378,— Ft-ig terjedően; — a leánytanítónőkét 262,— Ft-ban; — a kézimunka tanítónőkét pedig 126,— Ft-ban állapították meg. összehasonlításként megjegyezzük, hogy ugyanakkor a reáliskolai tanárok fizetése 735,— Ft, a belvárosi és budai külvárosi plébánosoké 2100,— Ft, a polgármesteré 1600,- Ft, a kapitányé és főjegyzőé 1200-1200,- Ft, az írnokoké pedig 400-400,- Ft lett.

73 A fizetésemelés 1850-hez képest jelentős, de feszültségek forrásává vált, hogy a külvárosi aitanodák főtanítói és tanítói jóval alacsonyabb besorolást kaptak, mint a főtanodaiak, valamint a tanítónők, akiknek a fizetése alig érte el a főtanoda iak 1/3-át. - A neoabszolutizmus időszakának utolsó tanítói fizetésrendezése Pécsett 1865. 71 Augusz válaszlevele a tanítók „drágasági pótpénz" iránti kérelmére. Bm.L, IV. 1106. Pécs v. Tan. ikt. iratok 1591-2020. - 1850. V. 30. 72 Bm.L. IV. 1102. b. Pécs v. T. Közgyűl. iratai. 1853-1857., a 889 1855. sz. alatt. 7:î Bm.L. IV. 1106. a. Pécs v. Tanácsülési jkv. 1861. I. félév. 30-6297. a 326 797. sz. alatt, (fizetésrendezés).