Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

tanulólétszáma már 246 fő volt, s a 110 fős I. fiú osztály tanulói „osztályukban meg nem férnek", a 106 fős leány osztály tanterme pedig „sötét, alacsony, büdös". Ezért kérik a városi tanácsot, hogy „ugyanabban a házban ahol a tanoda rejlik" és „egy szoba kiadatni volna" azt béreljék ki.

30 — A vázolt nehézségek ellenére, főleg a népességnövekedés és a tankötelezettség teljesítésének szigorítása következtében, jelentősen emelkedett a tanulók száma 1855-ig a külvárosokban: 1849'50. tanév 1854'55. tanév Iskola megnevezése tanulók tanítók

2 tanulók tanítók

2 száma Budai külvárosi 208

1 2 436 4 Szigeti külvárosi 93 1 246 3 A súlyos gondok részleges megszüntetésére csak az 50-es évek végén ill. a 60-as évek elején került sor. A Budai-külvárosi iskola kis tornyos épületét 1858-ban lebontották és helyette a Sörház utcában „borvám pénzből" felépült egy 4 tantermes új iskola, melyet 1885-ig használtak.

31 Ez az új iskola sem tudta a nagyszámú tankötelest befogadni. Ugyancsak a „borvám-pénz krajczáraiból" kezdték el építeni a Szigeti-külvárosban, a Makár utcában, a később többször bővített és átalakított 4 tantermes iskolát, amelyről Haksch Ignácz „főtanár" 1861. március 8-án kelt jelentésében már panaszolta, hogy falai repedeznek, mivel az épület alatti ismeretlen pince berogyott.

32 — A neoabszolutizmus korának két legjelentősebb népiskolai fejlesztése a „Miasszonyunk"-ról elnevezett apácarend zárdai iskolájának, valamint az izraelita hitközség elemi népiskolájának felépítése volt. A zárdai rk. elemi leányiskolát, a rendházzal és templommal együtt még 1847ben elkezdték építeni, de a forradalom és szabadságharc eseményei miatt az építkezés egy ideig szünetelt. Az iskolaépület 1851/52-ben került olyan állapotba, hogy a tanítás elkezdődhetett. Ebben a tanévben az ún. „belső iskola" 3 osztálylyal, a „külső iskola" pedig 2 osztállyal (II. és III. osztály) kezdte el működését. (A zárdát 1854-ben, a templomot 1855-ben fejezték be.) Az 1858/59-es tanévben az iskola már 4 osztályos, 4—500 növendékkel és 8 tanítónővel. Az építkezés költségeit Scitovszky János hercegprímás, a közadakozás, a működési, fenntartás' kiadásokat pedig részben a városi tanács biztosította.

33 Az új iskola pótolta az 1853/54-ben megszüntetett belvárosi leányiskolát és bővítette a leány-tankötelesek tanulási lehetőségeit. Az izraelita hitközség elemi népiskolája egy tanteremmel és osztállyal 1851. április 6-án kezdte meg működését. Évről évre gyarapodva 18561 Beiratkozni szándékozó tanulók száma. Ténylegesen kb. 100 tanuló járt iskolába. 2 A plébános-igazgatók és hitoktatók nélkül. 30 Bm.L. IV. 1102. b. Pécs város közgy. iratai 1853-1857. Rakt. h. I. - az 1853 1855. sz. alatt Zob Gellért plébános és Haksch Ignácz tanító jelentése a Polgm. Hivatalnak a Szigeti-külvárosi iskola helyzetéről. 31 Várady Ferencz már idézett műve. I. Tanügy. 342. p. 32 Bm.L. IV. b. 1106. b. Pécs v. tanácsülési jkv. 1861. a 369/827. sz. alatt Haksch Ignácz főtanár jelentése az új Szigeti-külvárosi iskola állapotáról. 33 Szauter Antal: Adatok a Miasszonyunk . . . nőzárda Leánytanodájának történetéhez. 12. p. A Pécsi kath. Minta-Főelemi Tanoda... második értesítvénye az 1860 61. tanévre. Bm. Könyvtár Helytört. Gyűjt. 24388.