Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában
ban már 4 osztályos főtanoda, 1857-ben pedig minta főelemi tanodái rangot ért el. A hitközség az Országos Izraelita Alaptól kapott támogatással 1860-ban új iskolát építtetett, melyben 1863-ban már 10 tanterem, több melléképület és vízvezeték is volt. :i/ ' Ezt az épületet a városi tanács 1871-ben főreáliskola céljára megvásárolta. — Említést érdemel még két új iskolalétesítés: a Pécs-bányatelepi és az árvaházi. A DGT a bányatelep (,,Kolónia") gyors népességnövekedése és a bányászok tanköteles gyermekeinek iskoláztatása miatt 1856-ban egytanerős iskolát létesített, mely 1867-re már 3 osztályos, 2 tanerős, német tanítási nyelvű népiskolává fejlődött 180-190 tanulóval.' 15 1859-ben létesült a trónörökösről ,,Rudolfinum"-nak elnevezett árvaház, amelyben egytanerős belső leányiskola működött (a fiúk a városi iskolákba jártak) a 60-as években 20-25 fő körüli tanulólétszámmal. 36 Az önkényuralom éveiben Pécsett több magániskola volt, főleg a tehetősebb szülők leánygyermekei számára. Működésük hosszabb-rövidebb ideig tartott s tanulólétszámuk általában alacsony szinten ingadozott. A rendelkezésemre álló dokumentumok alapján nehéz ezekről az intézetekről megbízható képet adni. Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje című monográfiájában - a korszakra vonatkozóan - a következő magániskolákról ad rövid, hézagos ismertetést: Laki Józsefné-féle leány ,,zugiskola" (1863: 20 fő), Liszka Gabriella-féle engedélyezett leánytanoda (1863: 25 fő), Mendlik Teréz-féle engedélyezett leányintézet (1858: 22 fő), Mérey Ilona-féle nevelőintézet (1859-ben létesült), Perczelné-féle magán leányiskola (1858: 24 fő) - ez volt az 1850. évi schematismusban szereplő Tria Educatoria Nobilium Puellarum, vagyis a nemes leányok 3 nevelőintézetének utóda), Schaurek Jozefa engedélyezett leány nevelőintézete (1862: 16 fő). Egy 1856. október 20-i keltezésű német nyelvű kimutatásban a következő magániskolák szerepelnek : 37 SorMagániskola Leánytanuló Fiútanuló összeTanítók szám neve (fő) (fő) sen száma 1. Perczelné-féle 48 48 3 2. Grotte-féle 7 3 10 1 3. Szigriszt-féle 37 30 67 1 4. Radosits-féle 6 — 6 1 5. Katits-féle 21 — 21 1 6. Hampl-féle 5 5 10 1 7. Czacz-féle 6 — 6 1 összesen : 130 38 168 9 A kimutatás szerint a magániskolák tanulólétszáma 1855/56-ban a város össztanuló létszámának kb. 10%-át tette ki. A következő években ez az arány lényegesen csökkent. — Az iskolahálózat és tanulólétszám fejlődését a neoabszolutizmus 18 éve alatt a következő összesítő táblázat szemlélteti: 34 Várady Ferencz már idézett műve I. Tanügy. 348-349. p. 35 Liptai Pál: A pécsi kőszénbánya és munkástelep. Kalauz. Pécs, 1868. IV. évf. 20. sz. a bányatelepi iskoláról. 36 Várady Ferencz már idézett műve I. Tanügy. 347. p. 37 Bm.L. IV. 152. a Mf. ált. iratok 10691/1854. X. B. 1. Dosszié: „Volksbildung und Volksunterricht äff. (Schulen).
