Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

a magyart? (De ki is adta!) De azok taníthatják magyarul is, A többit pedig mind magyarul. Pálóczy-Horváth : A fogalmazás rossz. Huber: Igen, biztosíthatom az urakat, és Bleyer is ezt mondaná. Itt Buda vidékén csak annyit, hogy hittan, írás, olvasás, számolás taníttassék német nyelven. De ez nem jelentheti azt, hogy magyarul nem szabad e tárgyakat tanítani, míg A többit mind magyar nyelven, éspedig oly erővel, hogy A magyar nyelvet tökéletesen megtanulják. A solymáriak azt mondották, hogy magyarul meg akarnak tanulni teljesen, de szívesen veszik, ha németül is tanulnak. Sőt, ők A fő nyelvnek gazdasági okok miatt A magyart tartják, de hasznos nekik A német nyelv is. így áll A helyzet. Amit belemagyaráznak, az rossz, főképp A fogalmazás rossz. Bleyer és Haller miniszter urakkal beszélni fogok, oda hatni, hogy kiegészítő rendelet jelenjen meg. Szviezsényi: A rendelet kiegészítő része A napokban meg is fog jelenni.

115 Huber: A miniszter intencióit ismerem s ezek szerint ő már intézkedett is. Egy kérdést szeretnék tenni. Jóakaratot látok. Az urak megnyugodnának abban, hogy az, amit mondtam, írásban is megjelenik? Akkor az urak nem adnak hitelt senkinek, ha azt mondják, hogy germanizálni akarunk. Én nem láttam A rendeletet, én nem olvastam, mert tudtam, minek kell megjelenni, de nem tehetek róla, hogy rosszul fogalmazták. Szviezsényi : Haller A nemzetgyűlésnek fogja A rendeletet előterjeszteni. Okolicsányi Zoltán: Ilyen körülmények között érthető, hogy izgatottak és elkeseredettek voltunk. Huber: Mert nem kérdeztek meg bennünket. Tomcsányi : Nem tételezhettük fel, hogy a miniszter nem tudja, mit ad ki. Pálóczy-Horváth : Pedig A budai községekben eszerint jártak el. Felolvas részleteket és inkriminált rendeletet. Huber: Az intenció jó volt, csak A rendeletet kell kiegészíteni. Németül is, magyarul is. Pálóczy-Horváth : Teljesen megelégszik vele minden magyar. Perényi: Mióta miniszterek vannak, s miniszteri felelősség van, azóta minden miniszter felelős A minisztériumban történtekről. Addig, míg helyreigazító rendelet nem jön, addig felelős érte Haller. Azt A magyarázatot nem kaphattuk meg. Csodálom, hogy Bleyer nem gondoskodott róla, hogy kommüniké nem jelent meg már a helyes intencióról. Mert akkor megnyugodtunk volna. Pálóczy-Horváth: Ezt azért is kérnem kell, mert augusztus 10-én lesz Pest vármegye közgyűlése, és A főispánnak be kell számolni, mit tett A németség előretörése ellen. Nem tűrné el A világ egy fővárosa sem, hogy környékén idegen fajú lehessen. Perényi: Nagy örömmel látom, hogy egy állásponton vagyunk. Nekünk itt tovább tárgyalni majdnem felesleges. Tárgyalnunk akkor kellene, ha taktikai célszerűség, vagy politika szempontjából kellene oly szöveget megbeszélni, mely ellentétben áll A 68-al. Mondjuk, hogy a Felvidék érdekében kell megállapodásra jutni. Viszont az az eshetőség is előállhat, hogy azt találjuk, hogy a nemzetiségi törvény végrehajtása időelőtti és célszerűtlen, tehát akkor is van célja összejöveteleinknek, s megbeszéljük, hogy azon a helyen nem szabad végrehajtani A rendeletet. Legfontosabb kérdés A propaganda, éspedig nemzetiségi vidékeken. És itt egyes helyeken A képviselő méltán vallhatja magát A nép vezérének, viszont más helyeken A nép nem halad együtt A nemzetiségi vezérrel. Hiszen vannak egyes helyeken magyar birtokosok, kiket vezérének tekint A nép, mert ott élnek velük századok óta. És csak akkor tudunk sikeresen szemben dolgozni azzal A propagandával, melyet A csehek, stb. fejtenek ki, ha ezt meggondolva tárgyaljuk meg A kérdést. Ilyen még A brosúra

116 kiadásának kérdése is, mely megbeszélendő. Mert ha egy brosúra helytelen, s AI tanácskozás alatt ilyennek találjuk, akkor nem lehet szó arról, hogy ezt megszállott területre küldjük. S ne használjuk A fajmagyar kifejezést. Éljünk A színmagyar kifejezéssel. Mert sok magyart ismerek, ki éppen oly jó magyar, bár idegen nevet visel, mint akármelyikünk. Aki figyelemmel kíséri A megszállott területek lakosságának magatartását, az kénytelen leszögezni azt A tényt, hogy vannak tótok, románok, kik sokkal jobban viselkednek, mint A magyarok. Talán ne állandósítsuk A megbeszéléseket, hanem időről-időre beszéljük meg A dolgokat, olyanokra nézve, mint azt említettem, vagy oly esetekben, melyek A nemzetiségi törvénnyel vannak összeköttetésben, vagy talán taktikai vagy célszerűségi okokból, vagy politikából bizonyos túlmenő intézkedések volnának történendők. Mert ha megértetik velünk, hogy miért kell valamit csinálni, akkor nem is lesz részünkről ellenintézkedés. Az urak oly ajánlatot tettek itt A múltkor, hogy más egyesület is 115 A VKM 48.696/1920. sz. rendelete. 116 Lásd A 107. jegyzetet.