Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

legyen itt a tárgyalásokon képviselve. Az idea nagyon helyes. (Huber: Ide a szászokat ne hívják meg!) Rengeteg egyesülés van, mely mind másfelé dolgozik, a legjobb intenciókkal vezéreltetve. Itt van pl. a nemzetiségi kérdésben ez a brosúra.

117 Én igen remélem, hogy a közeljövőben sikerülni fog egyes egyesüléseket bizonyos szorosabb kapcsolatba hozni egymással. Kayser: Bleyer azt mondta, nem csinál nemzetiségi kérdést, de nem űzhet struccpolitikát. Oly községekben, hol nem akarják, ott nem fognak németül tanítani. De ahol a nép követeli, ott igen. (Pálóczy-Horváth: De sehol sem akarják, csak rájuk akarják kényszeríteni!) Ha nemzetiségi vidéken iskolát alapítanak, akkor magyar irányzatban, de német nyelven, s nem megfordítva. ? : Baj az is, hogy voltak olyanok, kik túl akartak tenni, hogy babérokat szerezzenek maguknak. Kik régi disznóságaikat akarták expiálni. De ez Bleyer intenciói ellen történik; ha ily incidensek előfordulnak, be kell jelenteni, és a miniszter segíteni fog rajta. Pálóczy-Horváth : Benyomásom az, hogy a rendelkezések nem fedik egymást, vagy az emberek végzik rosszul feladatukat, mert ezeknek izgatása alapján már a Buda-vidéki svábok azt mondják, hogy németek vagyunk. Huber: Mi magyarok vagyunk. Kutkafalvy államtitkár: Itt voltam a Liga múltkori ülésén is, és örülök, hogy ma is itt vagyok. Lényegében nem történt más, mint szidták a nemzetiségi minisztériumot. Miután államtitkár vagyok, kötelességem, hogy némi felvilágosítást adjak. Arról van szó, hogy a Ligának nemzetiségi bizottsága, és másrészt egyes urak, kiket a nemzetiségi minisztérium képviseletében meghívtak, a nemzetiségi politikára vonatkozó irányelvben megállapodjanak. Kötelező megállapodást ezidőszerint nem csinálhatunk, éspedig azért, mert sem a Liga bizottsága, sem mi nem vagyunk kompetensek kötelező megállapodást kötni. Van kormányzónk, kormányunk, nemzetgyűlés, meg vannak tehát a fórumok, kik hivatottak és létesítenek is megállapodásokat. Két-három hónap tapasztalata alapján mondhatom, hogy ilyen egyesületek, mint a Liga is, valamint a nemzetiségi csoportok értsék meg egymást, mert így a dolognak és ügynek csak ártanak. Eggyel tisztában kell lenni, mégpedig azzal, hogy az ország integritását nem állíthatjuk helyre, csak jó nemzetiségi politikával és a hadsereg erejével. Magában sem az egyik, sem a másik nem elegendő. Le kell szögezni azt, hogy a múltban a nemzetiségi politika, ha volt, rossz volt. Hogy miért volt rossz és miért nem, azt nem bírálom. Tény az, hogy feldarabolták az országot. Az egyes országrészeket állítólag azért vesztettük el, mert a nemzetiségek, vagy ahogy mondják, nemzeti kisebbségek, a magyar politikai nemzet egységét megtagadva, elszakadtak. A tény az, hogy az ország igen nagy része elveszett, bár nem is a fenti ok miatt. Ha vissza akarjuk szerezni, akkor meg kell fordítani a dolgot, és meg kell teremtenünk azt a pszichológiai légkört, hogy a tömegek visszakívánkozzanak. Miután e területek nincsenek impériumunk alatt és propaganda folyik Magyarország és a magyarság ellen, sokkal nehezebb a helyzetünk és sokkal intenzívebben kell dolgozni, hogy viszszakívánkozzanak. Komoly, valódi, igazságos nemzetiségi politikát kell csinálni. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy áltassuk magunkat és a nemzetiségeket. Az irányelvet, ha megállapítottuk, akkor végre is kell hajtanunk, mert a nemzetiségek megint becsapottaknak fogják magukat tekinteni. A nemzetiségi minisztérium azért jött létre, hogy még a felszabadulás előtt lássák a nemzetiségek, hogy a világháborún okult magyarság ezután jobb politikát akar folytatni, mint eddig. A minisztérium ellen, annak fenntartása ellen állandó támadások intéztetnek és nézetem szerint ez határozottan rossz politika. Ha a magyar kormányban, mint kormányzati ág nincs beállítva egyenjogú és önálló szervvel, akkor, ha meg is volna a hajlandóság a nemzetiségekben a visszacsatlakozáshoz, akkor is ott van ellenséges oldalról a propaganda állandó működése. A legsúlyosabb aggály, mely az államfőnek, nemzetgyűlésnek és a nemzetiségi minisztériumnak politikája ellen felmerül, az, hogy itt területi autonómia megteremtéséről van szó. Közelfekvő az a feltevés, hogy ha különálló állam létesül, akkor lehet, hogy a nemzetiségi öntudat felébresztve és megerősödve, abba a helyzetbe hozza őket, hogy ismét elszakadjanak, ha vissza is jöttek egyszer. Azok az emberek, akik ezidő szerint a nemzetiségi politikát felelős állásból intézik, tehát a miniszter Bleyer, a politikai államtitkár csekélységem, egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy területi autonómiát adjunk a nemzetiségeknek, és nem gondolkodtunk arról, hogy széleskörű területi autonómiát adjunk, mely állam az államban. Én annak idején, mikor a nemzetek önrendelkezési joga divatba jött és mikor Magyarországon is meg akarták valósítani, amikor kirakat nemzetiségi poli 117 Uo.