Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Polyák: Csak a német kérdés van fenntartva Bleyer saját személyének. Müller: Bleyer azt mondotta, hogy ő nem tesz mást és többet, mint amennyit a nép kíván. Gálocsy: Nyugatmagyarországon a leglehetetlenebb és legrettenetesebb állapotokat hozta létre a Deutsches Haus. Német panasziroda ez, amelynek élén a soproni főszolgabíró áll. A panaszokat ő továbbítja a nemzetiségi minisztériumhoz, és az próbálja kihajtani, amit lehet. Ha sikerül és igazsága van a panaszosnak, úgy ez a Deutsches Haus érdeme, és ha nem, akkor azt mondják, lássátok, én megpróbáltam, de még nekem sem sikerült. Müller: A német háznak semmiféle törvényes alapja nincs. Gálocsy: Azt azonban tudom, hogy a költségek az irredenta célokra megszavazott pénzből a nemzetiségi minisztériumból származnak, amelyen a német házat fenntartják. Okolicsányi László: Felolvassa az Amtsblatt

90 hírhedett szakaszát (An die Herrn Notare Westungarns). Dessewffy: Mindenütt az hallatszik, hogy az elszakított népek nemzetiségei vissza akarnak térni fenntartás nélkül Magyarországhoz. Két okból keletkezett az egész nemzetiségpolitikánk, a túlzott irányzatok megerősödése. Az egyik a külföld, melynek nem lehetett bemagyarázni, hogy a magyar hazához való ragaszkodás és a nyelvhez való ragaszkodás nem ellentétesek. Másik ok pedig a Károlyi-időkben uralkodó ijedtség, mikor lebuktunk az erős alapról. Azok az irányzatok, melyek ma uralmon vannak, megfelelnek a túlzó nemzetiségi irányzatnak. Az emberek előre hajszolják magukat. Bleyer a legszebb hazafias cikkeket írt. Kmoskó a Turáni Társaság tagja.

100 Itt végleges helyzetet kell teremteni. Meg kell állapítani, mit tartanak helyesnek, megállapítani, addig, míg a megszállás tart, hol lehet és kell némely tekintetben engedni, és hol nem. Iskolák tekintetében, bíróság tekintetében könnyű a megoldás, épp hogy lássanak valamit, miben az egész magyar nemzet meg akar egyezni. Gálocsy: Azt hiszem, mára befejezhetjük a tanácskozást, és a jövő ülésre elővesszük az iskolarendeletet. Hozzájárulnak az urak? IV. 920. VII. 22. Jelen vannak: dr. Okolicsányi Zoltán, dr. Okolicsányi László, Krisch István, dr. Krisztics Sándor, dr. Kálmán Károly, Dvorcsák Győző, Huber János, Kmoskó Mihály, Tomcsányi János, dr. Seltenreich Konrád, Pálóczy-Horváth István, Gálocsy Zsigmond, dr. Kayser Szilárd, br. Perényi Zsigmond, Hayde Gyula, Kutkafalvy Miklós, Szviezsényi Zoltán, Jaczkovich Iván. Okolicsányi Zoltán: Van szerencsém az értekezletet megnyitni. Gálocsy akadályoztatása következtében engem kért fel az elnöklésre, összejövetelünk célja: Egy kérdés sincs, melyről annyi tárgyalás ne volna, mint a nemzetiségi kérdés. Ezt akarjuk most megtárgyalni, hogy egymás felfogását megismerjük, a kérdést megoldjuk. Huber: Itt vagyunk a Ligánál. Itt egy bizottság alakult a Liga kebelében a nemzetiségi kérdéssel való foglalkozásra. Az urak meghívtak bennünket, hogy meghallgassák a mi véleményünket, hogy megbeszélve egymás véleményét, iparkodjunk együtt dolgozni hazánk érdekében az ingteritás visszaállítására, A Ligának más célja nem lehet. A gondolat helyes. Arra kell törekednünk, hogy a nemzetiségeket megnyerjük, mert csak azok segélyével lehet visszaállítani a határokat. A nemzetiségeket pedig csak úgy tudjuk — ez a mi véleményünk — megnyerni, ha jogokat ígérünk, és pedig azokat, melyeket ők kérnek, és amelyekre nekik szükségük van, s amelyeket nekik az államon belül megadni lehet, éspedig az egységes magyar államon belül. Deák megmutatta, hogy lehet egységes magyar állam, melyben a nem magyar ajkúak részére meg vannak adva a jogok.

101 Legjobban ő ismerte fel a dolgokat, és nem úgy, mint a liberalizmus államférfiai, kik csak később jöttek. Deák gondolt arra, hogy jöhetnek még katasztrófák, hol a népek szívére van szükség. Az egységes magyar állam keretén belül kell jogokat adni a nemzetiségeknek, erre rájött Apponyi 99 Amtsblatt für Deutschwestungarn — a nyugatmagyarországi német önkorrmányzati terület hivatalos lapja. 100 A Turáni Társaság 1910-ben alakult Budapesten, a magyarral rokon népekkel való kapcsolatok ápolására. A magyarországi nemzetiségeknek a magyarsággal való erős vérségi keveredettségét hangsúlyozta. 101 Ismeretes Deák Ferenc szerepe az 1868. évi 44. tc. megalkotásában.