Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

Különösen sérelmesnek találja a kilátásba helyzett szankciók közül a kétévi szolgálatnak a hivatalviselés feltételéül állítását. „Nem Spartanus a Magyar hogy hibás testei született gyermekeit Kelén" hegyéről mint a Tajgetról dobálja a mélységbe." Álláspontja szerint az esztendőnként! májusi gyakorlatozás lenne a legmegfelelőbb. Azért éppen május, mert „ . .. akkor a tavaszi szántás, vetésnek és szölö nyitásnak s mettszésnek vége van, a kaszállás pedig leginkább júniusban kezdődik, mint pedig azért, hogy az idő járás ekkor legalkalmatosabb, kellemetesebb, a napok hosszúak, a hideg elmúlt már,s még a hévség nem lankaszt, az ujj életre pezsgő s tenyésztető természet a kedvet és lelki hatóságot tisztább derületben s folyamatos feszülésben tartván a testi erőt, az erény lángja magosabban lobog, s bájos vágyással tölti el a szíveket törekedni azon sajáttságokra, s hadi lelkületre, mellyek az unokákat leg közelebb viszik üstökös Elődeikhez." Gyanakodva fogadja azt a javaslatot is, hogy a szegény nemeseket kiképzésük alatt a kincstár tartsa el. „Ki tudja, hogy a patvaria 2 esztendeje eltelvén nem marasztalják e meg tréfából a patvaristát hadi ügyvédnek, mint már az Aerariumnak 2 esztendőtől fogva zsoldosát?" Az országos albizottság jegyzőjének, Perényi Zsigmondnak kisebbségben maradt elképzelését viszont lelkesen támogatja. E szerint a papi rend vállalja magára a szegényebb nemesek kiképzésének költségeit. Az albizottság javaslatát a nemesi felkelésen felüli „határ védő seregről" elhárítja, mint az ország törvényeitől idegen testet. Úgy véli, hogy a határokat a királynak kell megvédenie, Kifejti továbbá, hogy a Jász-Kun kerület nemeseinek az ország többi nemeséhez hasonlóan személyesen kellene részt vállalnia a terhekből, ideje volna végre a privilegizált kerületeket is beilleszteni az ország vérkeringésébe. Végezetül javasolja a nemesi felkelés felesketését az ország hűségére, s ennek törvénybe iktatását. Mint az elmondottakból is kitűnik szerzőnk az országos albizottság tervezetének főbb javaslatait elfogadhatatlannak tartja, részint „alkotmányellenessége", részint praktikus okokból. Észrevételeiből a megyei nemesség ellentmondásos gondolkodásának alapvetően konzervatív vonásai nyilatkoznak meg. A nemesi felkelés kötelezettségének átmentése, a mennél kevesebb áldozattal járó szabályozás makacs igyekezete csendül ki táblabíránk soraiból. Osztálykorlátai akadályozzák abban, hogy a tervezet nemzeti hadsereggé fejlesztését célzó, állandósítási törekvését magáévá tegye, s ennek szellemében a határvédelem feladatát is könyű szívvel az uralkodóra hárítja. Baranya vármegye követutasítási választmánya „az ország védelem eszközeire nézve" mintegy áthidaló megoldásként egybedolgozta az országos albizottság, illetve Dömötör táblabíró tervezetét.

100 A hat pontba foglalt „elvi nyilatkozat" elfogadja a nemesi lajstrom készítésének szükségességét, és a felkelők évenkénti gyakorlása mellett száll síkra. Megismétli a táblabíró megyei fegyvertár létesítéséről szóló nézetét, s az országos javaslat vonatkozó elképzelését egy Pesten felállítandó fegyver- és posztógyár 09 Ma Gellérthegy. loo a választmány munkájának beterjesztésére 1832. október 30-án került sor. BmL Kgy. i. 3267/1832.