Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

— 7933. november 8-i közgyűlésen a Mérnöki Hivatal elmúlt idénybeli "adatait közölték. Eszerint 298 nap alatt 7975 fő végzett el 295 000 pengő értékű munkát.

73 — A közgyűlés 1933. december 11-én a Pénzügyminisztériumnak jelentést tett abból az alkalomból, hogy a város anyagi helyzetét október 6-án tárgyalta a minisztériumi bizottság. Ebben leszögezték, hogy a szükségmunkák 1933. november 1-jén kezdődtek és 1934. október 1-jével zárultak. A munkabér- és a hitelkeret összege 450 000, az anyagszükséglet 148 000 pengő lett. Az állami támogatás 60 000 pengő volt. A költségeket 32 000-rel csökkenteni kellett az anyagi lehetőségek miatt, így nem építhették föl a Mecseken a tervezett öt házból álló lakótömböt, helyette 60 000 pengő költséggel csatornaépítést terveztek.

74 7934. október 24-én a közgyűlésen tárgyalták az eredményeket, és meghatározták az 1934/35-ös év tervezetét. A városi kimutatások szerint a Mérnöki Hivatal 240 munkanap alatt, 1,6 P. napi fizetség mellett 231 000 P. összeget költött szükségmunkára. A 117 000 pengős anyagköltséggel együtt az összköltség 350 000 pengő volt. Az 1934/35-ös terv a következő költségekkel számolt: I. Útépítésre 255 000 P II. Térrendezésre 35 000 P III. Csatornázásra 60 000 P összesen : 350 000 P Az éves programot az 1935. április 25-i közgyűlés fogadta el, a következő tételekben: I. Útépítésre 159 000 P II. Térrendezésre 25 000 P III. Csatornázásra 42 000 P összesen: 226 000 P 1935-ben a város vezetősége kétszer is sürgette a kormányzatot az 1935/36-os szükségmunka-idény beindítására. A polgármester november 22-i adatai szerint a Mérnöki Hivatal éves kerete (226 000 P.) kimerült, a legszükségesebbek biztosítására BM-segélyből 33 000 pengőt kapott a város.

75 Az év végén, december 18-án a város népjóléti tanácsnoka közölte, hogy a nagy hideg és a magánépítkezések megszűnte miatt ismét sok ember van munka nélkül. Kérdést intézett a Mérnöki Hivatalhoz, hogy közölje a munka megkezdésének időpontját. A szükségmunkák így csak 1936. év elején kezdődhettek el.

76 Az ínségenyhítésre szoruló, de munkaképes egyének részére a város úgynevezett Háziipari Foglalkoztató Műhelyeket állított fel, itt munka ellenében időről időre természetbeni segélyben részesültek. Az 1933. december 1-jén a pénzügyminiszterhez intézett polgármesteri jelentésben szó van a háziipari foglalkoztató létszámáról is. Eszerint a téli hónapokban naponta 350-490 fő talált munkát itt, míg az év többi hónapjában átlagosan naponta 320 fő dolgozott. Ehhez jött még a központi konyha 10 fős létszáma.

77 Hasonló arány tükröződik az 1935-ös átlaglétszámban is, ekkor átlagban 352 munkanélküli ínséges dolgozott a műhelyekben. 73 BmL Dunántúl, 1933. szeptember 28. 2. p. 7/1 BmL Pécs, thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 22; 61/1934. kgy. sz. 75 Uo. 64; 131; 159/1935. kgy. sz. 76 Uo. 134/1933. kgy. sz. 77 Uo. 61/1934. kgy. sz.