Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

Az 1934. június 5-i közgyűlés ezeknek a műhelyeknek a tevékenységét tárgyalta. Megállapították, hogy az iparfejlesztésről szóló 1931. évi 21. tc. 34. §-a alapján a belügyminiszter kiadta a hatósági felülvizsgálatról szóló 81 673/1934. V. BM számú rendeletét.

78 Ennek figyelembe vételével dolgozták ki a háziipari műhelyek üzemelési szabályzatát, melynek legfontosabb előírása az volt, hogy ezek a műhelyek nem jelenthetnek konkurrenciát a városi kisiparosoknak, és kizárólag belső szükségletre termelhetnek. A város a következő műhelyeket állította föl: 1. Asztalos műhely — karbantartási munkákat végzett a többi műhelyek részére. 2. Lakatos műhely — hasonló jellegű munkákat végzett, mint az asztalos műhely. 3. Cipész műhely — a segélyezettek részére cipőjavítást vállalt. Új cipőket azonban csak a pécsi kisiparosok készíthettek! A. Játékkészítő műhely — fából készült játékokat gyártottak. Ez volt az egyik olyan műhely, amely értékesíthette a helyi kereskedelmi csatornákon keresztül gyártott termékeit. 5. Háncs-kertibútor, kosárfonó műhely — helyi kisiparosoknak adta el áruját. 6. Szövőműhely — városi segélyezettek, valamint szociális intézmények részére végzett munkákat. 7. Szőnyegszövő műhely — Torontáli szőnyegeit a helyi kereskedelmi hálózaton keresztül értékesítette. 8. Varróműhely — tevékenysége hasonló volt a szövőműhelyéhez. 9. Kézimunka műhely — női dolgozókat foglalkoztatott, helyi kereskedelmi értékesítésre termelt. 10. Seprűícész/fő műhely — a kézimunka műhelyhez hasonló tevékenységet fejtett ki.

79 Pécs törvényhatósága - a kisgyűlés javaslata alapján - az 1937. április 6-án tartott közgyűlésen a feszítő igények hatására az éves költségvetés IV. csoportjába tartozó szegényügyi és népjóléti összeg változatlanul hagyását mondta ki, a VI. csoportba tartozó 100 000 pengős városépítési összeg ínségmunka-tételét (I. fejezet, 1. tétel) 17 740 pengőben állapították meg. Mivel azonban ez ellentétben állt a 205 518/1936. IX. sz. BM-rendelettel, így ezt az összeget az ínségenyhítési alapból voltak kénytelenek fedezni. Meghatározták az 1937. évi /nségenyhítési Alap összegét is, amely az előző évi 461 574 pengővel szemben 364 285 pengő bevétellel és 357 184 pengő kiadással számolt.

80 A város ínségenyhítési tevékenységének szervezete minden részletre kiterjedően az 1937/38-as költségvetés elfogadásakor mutatkozott meg, amelyre az 1937. november 30-i rendkívüli közgyűlésen került sor. (A 197 899/1937. IX. sz. BM-rendelet szerint a törvényhatóságoknak el kellett készíteni az ínségenyhítési év költségvetését, amely október 1-től a következő év szeptember végéig tartott.) A költségvetés átfogó képet ad a város ez irányú tevékenységéről:

81 A kölségvetés és a szükségmunkák előzetes tárgyalása a BM által elrendelt 1937. október 19-i időpontban történt meg. Itt állapították meg, hogy a költségvetési előirányzatot 294 120 P. szükséglettel (kiadás) és 209 120 P. fedezettel (bevétel) lehet előterjeszteni, míg a fennmaradó 85 000 P-t államsegélyként kapta a város. Ezt az előterjesztést fogadta el a városi törvényhatóság.

82 A határozat indoklásában a város vezető testülete világosan utalt arra, hogy miért szükséges ezt a tevékenységet még mindig a szokott gyakorlatnak megfele78 BmL Pécs thj. város Tanácsának iratai 50 038/1943. D. 5. sz. 79 BmL Pécs thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 150/1937. kgy. sz. 80 BmL Dunántúl, 1937. november 24. 3. p., november 25. 1. p. 81 Uo. 82 Uo.