Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Huber: Olvastam a beszédet. Ebben a beszédben egy becsületes magyar ember lelkiismerete nyilatkozott meg. De itt ténybeli tévedések vannak. Azok az akták, melyek rendelkezésére állottak, helytelenek voltak. A nemzetiségi politika végrehajtása a következőkben van. Bleyer az mondotta: Nyugatmagyarországon más a helyzet, mint itt. Nyugatmagyarországon azért kell maximális jogokat adni, mert nem tudjuk másként visszatartani Ausztriától, mely külön Burgenlandot, Landtagot stb. kínál nekik, önök fajmagyarok, egy problémával kevesebbjük volt. Nem volt nemzetiségi hovatartozandósági problémájuk. Bennünket magyar középiskolákban neveltek, s ott lettünk magyarrá. De felmerült a kérdés: mi vagy te, tulajdonképpen hová tartozol? Ezt a problémát meg kell oldanod. Hová tartozol is? Azt hiszem, hogy ezen a kétkedésen mindannyian végig mentünk, hogy a problémát megoldva a lelki harmóniánk végre meg legyen. Mindenféle hatás jött. Egyrészről a magyar élet. Majd a fajprobléma. Az a te néped. Az első szót anyád németül mondotta, s az utolsó szó is német volt. A te néped jobban ért meg. Ez volt a második hatás. S jött a megoldás. Nem volt nehéz: Te magyar vagy, éspedig a politikai magyar nemzet tagja, de fajilag nem vagy magyar. Pálóczy-Horváth: De nem tartozol ahhoz a néphez, melytől elszármaztál századok előtt. Hogy a saját nyelvét használja, nem tett a magyar soha kifogást, azért is van most nemzetiségi kérdés, de megköveteli jogosan, hogy tudja annak a népnek a nyelvét, melynek őshazájában él, mert ez ellen izgatni hazaárulás. Hogy itt Pest megyében, hol nem volt nemzetiségi kérdés, vannak német ajkú községek s tót ajkú községek, hol 30 év óta magyarul tanítanak, s ott most Bleyer és Haller miniszterek rendeletet adnak ki,

110 hogy ott németül tanítsanak, az vérig lázító. Mert azt a hosszú idők munkájának nehezen elért eredményét, hogy ott megértik a magyart, hogy itt közelebb lépett a magyarhoz, nemzetiségi agitáció fejtessék ki, hogy megtagadják a magyarhoz való érzést, nem lehet megtűrni. Azok az urak, kik így lázították a népet s magyarázták, hogy vissza kell sírni az ősi hazát és ne beszéljenek magyarul (Be kell csukni őket!) nem a nemzet érdekében beszéltek. Az ő hatásuk alapján már mondogatják a falukban a tótok, a németek, hogy várhatják, míg mi magyarul beszélünk! Uraim, nekünk erre szükségünk nincs. Ezt nekünk tűrni nem lehet, de felfordul vele az egész rend s az egész ország is. Hogy ezen a kis területen sem lehetünk magyarok. Ha a németeknek nem tetszik valami, kimehetnek Németországba. A magyar sehová sem mehet. Azért szakították el most tőlünk a kétharmad részt, mert nem csináltunk belőle magyart. Itt most félmilliónyi nemzetiség van és most követelik ezek számára az autonóm területet, s követelik, hogy legyen sváb közigazgatás, hogy itt Bauernbundok

111 garázdálkodjanak, megtagadják a magyarságot. Ki akarnak bennünket dobni a hazánkból. Ha ezt akarják, elérik azok, hogy a legélesebb harcba szállunk. Tanuljanak meg a nemzetiségek magyarul, s hogy jönnek hozzá, hogy a magyar az ő kedvükért 8 idegen nyelvet tanuljon meg, hogy mi befogadott népek nyelvét tanuljuk meg. Huber: Nehogy félreértsenek bennünket. Ügy oldottuk meg a dolgot: te magyar vagy, azaz politikailag a nemzeted magyar. Neked fáj, ami nekem is fáj. Azonban nekem azért, mert politikailag magyarnak érzem magam, mégsem Németország összeomlása fáj legjobban. Nem azért, mert itt lakom. Bleyer, kit igaztalanul vádolnak, egy lépést sem tett, egy rendeletet sem adott ki az összkormány megkérdezése nélkül. Bleyer még a 68-ból is akart engedni: Ti ott Nyugatmagyarországon megkapjátok a maximumot, — monda ő. (Pálóczy: 30 éves magyar iskolákat akarnak megszüntetni s helyébe német iskolát állítani!) A tanítás nyelve az első osztályban német, de lehet tanítani a magyart is. Én is úgy tanultam s mégis jól tudok magyarul. A német tannyelvű iskola mégis képesítette a tanítványokat tehát, hogy könnyen és gyorsan sajátíthassák el a magyart. Nem is szólva a honvédség magyarosító hatásáról. Hála Istennek, így lesz a jövőben is. Tehát, hogy tisztázódjon a helyzet: ott a maximumot adta a kormány. A közigazgatásban eddig úgy volt, hogy minden irat, ami a hatóságoktól jött, magyarul volt, nem törődve, hogy értik-e. Igazságos dolog ez, fajmagyarok? Hogy ne értse meg, ha nem tud magyarul, mikor ránézve fontos dolgokról van szó? Legyen meg németül is, magyarul is, hasábosán. (Pálóczy: Kérem, tessék.) Már ezt részben keresztül is vittük, csak a bíróságnál nem lehetett, mert nem volt elég németül is tudó ember. Tisztán német írású iratok azonban sehol sincsenek. Pálóczy-Horváth: Dehogy is nincs. Ott van Sopronban a törvénytelen Deutsches Haus, a törvénytelenül kormánybiztos gyanánt kinevezett Blaschek soproni főbíró által szerkesztett Amtblatt für Deutschwestungarn, melyben 7 vármegyére szóló rendeleteket adnak ki tisz110 Lásd az 55. jegyzetet. 111 Deutschungarischer Bauernbund — a hazai németek Parasztszövetsége; elnöke Steuer György. Pest megyében is számos szervezete alakult.