Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

tán német nyelven, s melynek egyik számában megtiltja a magyar nyelvű hatósági vég­zések kiadatását. Huber: Blaschek született magyar ember. Az Amtsblatt pedig szükséges azért, mert a magyar kormány rendeleteit fordítja le németre, hogy megértesse az ottani lakossággal is. Pálóczy-Horváth: Ez nem német fordítása a hivatalos lapnak, hanem különálló hiva­talos lap. Huber: Különben is Blaschek nem kormánybiztos, hanem panaszokat intéz el, mert a német nép hozzá megyén, mint vele németül beszélőhöz, panaszával. Hivatalos ügyeket pedig csak saját járásában intéz el, s nincs is felruházva semmi más jogkörrel. Tudom ezt, annál inkább, mert előde én voltam. Hiszen akkor pláne még csak propaganda hi­vatal volt. Jegyzőkre, papokra ráhat, hogy dolgozzanak az elszakadás ellen. Blascheknek sincs más beosztása. Erre becsületszavamat, ső't papi szavamat adom, hogy így van. Kálmán: Kérem, rögtön mutathatok egy Amtsblattot, hol Blaschek mint Regierungskom­missär van aláírva. Kayser: A 4044. rendelet végrehajtása tárgyában én is felkerestem a Deutsches Haust. De egészen természetesnek tartom, hogy nem lehetett hirtelenében mindent megszüntetni, ami még a kommün alatt történt. A Deutsches Haus nem törvényes, de politikai szem­pontból feltétlenül fel kell még tartani. Huber: A dolog története a következő: A Károlyi-kormány idején egy kormányzóság volt ott, ki is volt nevezve a kormányzó, a VI. néptörvény értelmében. 112 Ez ellen küzdöttünk mi Bleyerrel. A kommün alatt megcsinálták a Gaurat-ot holmi elvtársak. A kommün meg­szűntével a ház állott tovább, működésben lévő hivatal volt. Bleyer, hogy ezt megszün­tethesse, a volt kormányzót, Zsombor Gézát, maga mellé vette államtitkárnak, hogy ne tudjon ott tovább agitálni. Ezt a hivatalt pedig végleg ott tartotta még, és átad­ta nekem, hogy vezessem ott a propaganda irodát. Nekem semmiféle rendelkező jogom ott nem volt, s mindent csak a kormánybiztossal együtt intéztem. Együtt dolgoztam ott Lehárral, Fertsákkal s Ligvayval. (Lehárt nagyon dicséri.) 113 Utánam nem volt ott senki, mikor képviselővé választottak. Akkor vetődött fel az eszme, legjobb lesz egy Sopron me­gyei közigazgatási emberre bízni, mert akkor látszik, hogy alá van vetve az egész az al­ispánnak, és senki megdönteni nem tudja. Pálóczy-Horváth: És nem akarnak ottan adni külön autonómiát? Huber: Ha véglegesen sikerül visszaszerezni, akkor sem lesz külön szakítva; mi nem ismerünk Burgenlandot, s nem is akarunk lenni Burgerland. Pálóczy-Horváth: Nekem kezemben volt egy autonómia tervezet, mely német kormányzó­ságokra szakítja szét az országot. Kayser: Miért nem olvasta el az indokolást, abban egész másképp van a dolog. Huber: Nyugatmagyarországon a maximumot kell adni. Az iskolánál, bíróságnál, az adó­könyv-vezetőségnél is magyarul és németül. Áttérek most Buda vidékére. Itt a minimum. Általában a törvényt úgy hozzák, hogy egységes legyen. Bleyer ettől eltért. Nyugatmagyar­országon meg lehet, sőt meg kell adni a maximumot, de nem többet, mint 1868. Okolicsányi Zoltán: Legfontosabb, hogy a félreértéseket tisztázzuk. Ha mi csak annyit láttunk volna, akkor nem volna baj. De mi itt oly intézkedéseket láttunk, melyek veszé­lyeztetik az állam egységét s egyenesen magyarságellenesek. Huber: Csak tévedés lehet. De figyelmeztetem az urakat, hogy a tótok felé azt nem lehet mondani, hogy mást, mint nyelvi engedményt nem kaptok. Találkoztam ezelőtt 6 évekkel Hlinkával. Tárgyaltam vele. Azt mondottam neki, hogy csak 1868 az az alap, amely­ről beszélni lehet, s ő már akkor követelte a tót autonómiát. A hangulatot ott most ő uralja. A német kérdésnél azonban kijelentem, hogy autonómiáról szó sincs. Buda kör­nyékén nem az van tervezve. Iskolákra nézve ki van adva egy rendelet, s bárki mást mond, nem mond igazat. Ki van adva a rendelet, hogy a német községekben németül kell taní­tani, hittant, írni, olvasni és számolni, és semmi mást. Ez nem azt jelenti, hogy magyarul nem. (Ellenmondások.) Itt van a nagy tévedés. Erről ismételten beszéltem Bleyerrel, s őneki is ez az intenciója. Hogy jóhiszemű tévedés, vagy rosszakarat? Hogyan lehet elképzelni, hogy a kultuszminiszter 11 ' 1 kiad egy rendeletet a német nyelv tanítására, és ezzel kizárja 112 Az 1919. január 28-án kiadott VI. néptörvény, a magyarországi német nép önrendel­kezési jogának gyakorlásáról. (Közölve: A magyarországi nemzeti kisebbségekre vonatkozó programok, törvényjavaslatok, törvények és rendeletek 1827—1920. A Magyar Külügyi Tár­saság kiadása. Bp. 1922. 32-33. I.) 113 Báró Lehár Antal ezredes, a nyugatmagyarországi katonai körlet parancsnoka; Fertsák Jenő, Sopron vármegye és Sopron szabad királyi város főispán-kormánybiztosa. 114 Haller István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom