Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

a harcot, melynek az integritás ügye vallaná kárát. Megjelent megint egy röpirat, melyben mindazok a vádak a legperfidebb módon vannak ismételve, dacára annak, hogy akkor, három héttel ezelőtt felvilágosítottuk az urakat, hogy mi nem akarunk autonómiát, kormányzóságokat Ennek dacára megjelenik ez a pampflet, mely szerint Bleyer német kormányzóságot akar. Ha ez lehetséges, úgy minden jóakaratnak hiányát kell konstatálni. Ha nem hisznek nekünk, akkor hiába minden. Kérdem a Liga érdekében, honnan van ez a röpirat, hol nyomtatták stb., mert mi úgyis rájövünk.

107 Okolicsányi Zoltán: Én nem tudok róla. Huber: A stílus nagyon ismerős. Krisztics: Elsősorban jelenthetem, a Liga nem tartozik azon soviniszta egyesületek közé, amelyek nem akarnak semmit sem adni a nemzetiségeknek. Sőt, nekünk kell visszautasítani, és vissza is utasítjuk mindazokat, kik azt mondanák, hogy nem akarunk semmit. Gálocsy is a 68-as alapon áll s Gálocsy is csak az ellen küzd, hogy itt ne legyen túlzás. Azonban faktumok, s tények mást mutatnak, és mi azok alapján úgy láttuk, hogy a nemzetiségi minisztérium a 68-on túl megy. Huber: Tessék bizonyítani. Nem lehet bizonyítani. Krisztics: Hogyne lehetne bizonyítani. Akármennyivel. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nekem, mint a Liga főtitkárának, nincsen tudomásom róla, honnan, kitől jött a röpirat. Huber: (Felolvas részleteket a röpiratból.) „Nem kell azoknak sem nyelvi, sem közigazgatási, sem területi autonómia". — Tehát a röpirat szerzője kétségbe vonja még a nyelvi jogokat is, s ott sem akar semmi engedményt tenni. Krisztics: Ostobaság. Csak nem képzeli képviselő úr, hogy a Liga álláspontja az legyen, hogy nyelvük használatát sem engedné meg a nemzetiségeknek. Különben is a Liga nem követi sem Apponyit, sem Andrássyt. 1868 az, amit követelünk. Okolicsányi Zoltán: Ügy látom, hogy minden keserűség felkavarása nélkül megítélhetjük egymást. Azért gyűltünk itt össze, hogy megismerjük egymás felfogását. Hogy hogyan gondolkoznak az urak? Mit kívánnak a nemzetiségeknek? Hogy ezt összehasonlíthassuk a mienkkel. Huber: Az egyetértés nagyon fontos éppen a Liga szempontjából úgy északon, mint nyugaton, mert éppen mi, kiket pángermánnak s pánszlávnak neveznek, rendelkezünk a tömegek felett, nem az urak. Sopronban azzal a jobb ügyre méltó nagy vervé-vel összecsinált gyűléssel

108 az urak kudarcot vallottak. Sok német ember volt ott, mindennünnen összecsődítették őket, s nem beszéltek nekik németül. Pedig az a német szereti a beszédet és elhallgatja órák hosszat. Pedig lehetett volna németül beszélni, s mégsem tartottak német beszédet. Mi akkor Bleyerrel ott voltunk a környéken, és a népgyűlésről szétmenő emberek megtámadtak bennünket és panaszkodtak, hogy nem foglalkozott velük senki. Ez csak árt és nem használ. Azt a népet nem Thirring vezeti, azt a népet a képviselőik vezetik, kik azzal a 68-as programmal jöttek ide be. Nem lehet ezeket azért pángermánnak nevezni. Ha azonban az urak bennünket megkérdeznek, megkérnek, hogy velünk együtt csinálják a gyűléseket, mert a nép reánk hallgat, akkor sikerült volna. Augusztusban már én ott voltam, de a Liga nem volt sehol. (Közbekiáltások: Oláh megszállás volt akkor Budapesten!) Ha mi rendelkezésre bocsátjuk munkaerőinket, akkor a Liga-urak tudnak dolgozni. De ha bennünket úgy kezelnek, mint a régi nemzetiségi vezéreket, és szembehelyezkednek velünk, akkor az urak magukra vessenek, és mi nem tűrjük, hogy bennünket félre toljanak ott, hol mi vagyunk az urak, s mi is leszünk. Pálóczy-Horváth István: Június 15-én felszólaltam Pest vármegye közgyűlésén, A lapoknak természetesen nem volt szabad közölni a beszédemet.

109 Kérdésem, ki akarják terjeszteni a nemzetiségi kérdést Pest vármegyére is? Mert ez ellen a legvehemensebben tiltakozunk. 107 „A holló és a róka" címmel ekkoriban megjelent névtelen röpiratról van szó, amelynek tartalmából, idézeteiből, megfogalmazásaiból teljes bizonyossággal állapítható meg Gálocsy Árpád szerzősége. (Egy példányát az österreichisches Staatsarchiven találtuk meg, a budapesti osztrák követ egyik jelentésének csatolmányaként.) 108 Az 1919. november 17-i soproni gyűlésről van szó, amelyet a Területvédő Liga a nyugatmagyarországi német képviselők mellőzésével szervezett meg nagy hévvel (verve). Ekkor jelentették be a Nyugatmagyarországi Liga megalakulását, Thirring Gusztáv elnökletével. 109 Pálóczy-Horváth István beszédét az Ébredő Magyarok Egyesülete nyomtatott röpirat formájában terjesztette országszerte, „Pángermán izgatás Pestvármegyében. Kivonat az 1920. évi június hó 15-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyvéből' címmel. (Egy példányát a pécsi egyetemi könyvtárban találtuk meg, az ÉME terjesztői szerepére utaló korabeli ceruza-feljegyzéssel a címlapon.)