Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Eöttevényí : Néhány szóval legyen szabad a vitában részt vennem. Mindnyájan egyek va­gyunk abban, hogy a háborúnak tanulságait a jövendő berendezést illetően a legvégső konzekvenciáig le kell vonni. Nagy rövidlátás volna a háború tanulságait levonni nem igyekezvén, és a múltnak hibáit eliminálni ne próbálnák meg. A nemzetiségi eszme a há­borúban sokkal élénkebben fellángolt. Nekünk magyaroknak véleményem szerint nem szabad arról az alapról letérnünk, hogy a magyar állam egységességét területileg és köz­jogi szempontokból minden körülmények között megóvjuk. (Általános helyeslés.) Jelen területén Magyarország nem tud megélni, az bizonyos. Közjogilag óvakodnunk kell attól az esettől, hogy az országot kantonokra osszuk fel. Dvorcsák: Az autonómiatervezet csupán tárgyalási vezérfonalul szolgálhat. Eöttevényi: Ez az autonómiatervezet okozza, hogy felszólalok. Ami Ausztriában volt, az Magyarországon ezer év óta ismeretlen. 36 Ha az autonómiatervezet alapjára helyezke­dünk, és a nemzetiségi elkülönülést intézményesen megvalósítjuk, akkor Magyarországon különböző rangú polgárok különböző rangú területeken helyezkedvén el, az állam egysége felbomlottnak tekinthető. Azt elfogadom, hogy a múltnak hibáit két nagy területen javít­suk meg, a közigazgatás és az iskola területén. A múlt helyzetet én sem látom oly sötét­nek. E tekintetben inkább Okolicsányi úrnak véleményét osztom. Ismerem nemcsak a tót kérdést, hanem a román és szerb kérdést is, nagyon jól tudom, hogy mi ott a javítandó. Én azt hiszem, hogy az ellentétes véleményeket magunk között ki tudjuk egyenlíteni. Ha az autonómiatervezetet tárgyalási vezérfonalul elfogadjuk, a tárgyalás folyamán a véle­mények feltétlenül tisztázódni fognak és kiegyenlíthetők lesznek. (Elfogadjuk.) Javaslom, hogy szakaszonként vitassuk azt meg. Krassószörényben a megyei közgyűlési meghívók magyarul és románul voltak kibocsát­va. Román beszédek, üdvözlések és felszólalások napirenden voltak. Ez természetes is volt, mert a megye 72%-a oláh. De nem vállaltak állást, mert az nem volt nekik elég jövede­lem. Főiskolát végzett oláh nyelvű polgáraink inkább elmentek ügyvédnek, orvosnak, ahol vagyont szerezhettek, mint szolgabírónak. Ezekre az állásokra csupa indigéna jött oda. Ezzel akartam illusztrálni azt, hogy a nemzetiségek nem voltak visszautasítva a közéleti irányítástól. Pozsonyban igenis a német nyelvet annyira használták, hogy egész törvény­hatósági ülések csak németül folytak le. Polgármester, főjegyző akárhányszor csakis né­metül referált, mert azt megértette mindenki, mígha magyarul mondta, el kellett mondani németül is. Azt javaslom, méltóztassanak határozni afelett, hogy a nemzetiségi kérdés tárgyalásá­nak alapjául a Felvidék részére készült autonómiatervezetet elfogadjuk, azt pontról pontra megvitassuk, mert különben szétesik az egész tárgyalási anyag. Kayser: Hogy a közigazgatás épp oly rossz volt a magyaroknál, mint az idegeneknél, az igaz, csak a kihatás volt más. A nép annyira jámbor, hogy az izgatók, akik oda ki­szálltak, elhitethették a néppel, hogy nem a szolgabíró a gaz, hanem a magyar állam bánik velük rosszul. Viszont ha az oláh hivatalnok büntetlenül garázdálkodhatott, akkor azt mondották, hogy a magyar állam gyenge. Huber: A nemzetiségi kérdést rendőrrel, csendőrrel soha elintézni nem fogjuk, Koyser: Nem a nemzetiségi kérdésről van szó, hanem a visszaszerzésről. Hogy vissza­állítsuk a magyar állam integritását, erre minden eszköz jó. Párizsban minden valótlan­ságot állítottam, ha azzal az integritásnak használni kellett. Ha valaki megtámad azért, úgy Apponyi fedez engem. 37 Szlovenszko autonómiájára nézve Bleyer azt mondotta ne­kem, hogy tárgyalási alapul elfogadták, de az nern fixum. Bleyer maga sem hiszi, hogy abból valami lesz. Kmoskó: Bizony, ez így van. Dvorcsák: Nekünk kellett ez kifelé. Kayser: Akkor, amikor politikával visszaszerezhetek valamit, addig nem használok fegy­vert, sőt még az esetben is elő kell készíteni a helyzetet. Csakis az említett keretek között ajánlom tárgyalási alapul a szlovenszkói autonómia­tervezetet, sőt a tárgyalásba beveendőnek tartom a 4044. sz. rendeletet is. 39 Ez a rendelet egyébként alkotmányellenes. Ezt megmondottam Bleyernek is. Alkotmányellenes annyiban, 36 Valójában voltak autonóm területek a középkori Magyarországon. Pl. az erdélyi és a szepesi szászok, a jászok és a kunok területei. 37 A béketárgyalások alkalmával, amelyeken a magyar delegációt Apponyi Albert gróf vezette, a nemzetiségek magyarbarát képviselőit is felvonultatták Párizsban. Szerepüket Kayser önleleplező kijelentése tökéletesen jellemzi. 38 A Friedrich-kormány 4044/1919. M. E. sz. rendelete a nemzeti kisebbségek egyen­jogúságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom