Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Eöttevényí : Néhány szóval legyen szabad a vitában részt vennem. Mindnyájan egyek vagyunk abban, hogy a háborúnak tanulságait a jövendő berendezést illetően a legvégső konzekvenciáig le kell vonni. Nagy rövidlátás volna a háború tanulságait levonni nem igyekezvén, és a múltnak hibáit eliminálni ne próbálnák meg. A nemzetiségi eszme a háborúban sokkal élénkebben fellángolt. Nekünk magyaroknak véleményem szerint nem szabad arról az alapról letérnünk, hogy a magyar állam egységességét területileg és közjogi szempontokból minden körülmények között megóvjuk. (Általános helyeslés.) Jelen területén Magyarország nem tud megélni, az bizonyos. Közjogilag óvakodnunk kell attól az esettől, hogy az országot kantonokra osszuk fel. Dvorcsák: Az autonómiatervezet csupán tárgyalási vezérfonalul szolgálhat. Eöttevényi: Ez az autonómiatervezet okozza, hogy felszólalok. Ami Ausztriában volt, az Magyarországon ezer év óta ismeretlen.

36 Ha az autonómiatervezet alapjára helyezkedünk, és a nemzetiségi elkülönülést intézményesen megvalósítjuk, akkor Magyarországon különböző rangú polgárok különböző rangú területeken helyezkedvén el, az állam egysége felbomlottnak tekinthető. Azt elfogadom, hogy a múltnak hibáit két nagy területen javítsuk meg, a közigazgatás és az iskola területén. A múlt helyzetet én sem látom oly sötétnek. E tekintetben inkább Okolicsányi úrnak véleményét osztom. Ismerem nemcsak a tót kérdést, hanem a román és szerb kérdést is, nagyon jól tudom, hogy mi ott a javítandó. Én azt hiszem, hogy az ellentétes véleményeket magunk között ki tudjuk egyenlíteni. Ha az autonómiatervezetet tárgyalási vezérfonalul elfogadjuk, a tárgyalás folyamán a vélemények feltétlenül tisztázódni fognak és kiegyenlíthetők lesznek. (Elfogadjuk.) Javaslom, hogy szakaszonként vitassuk azt meg. Krassószörényben a megyei közgyűlési meghívók magyarul és románul voltak kibocsátva. Román beszédek, üdvözlések és felszólalások napirenden voltak. Ez természetes is volt, mert a megye 72%-a oláh. De nem vállaltak állást, mert az nem volt nekik elég jövedelem. Főiskolát végzett oláh nyelvű polgáraink inkább elmentek ügyvédnek, orvosnak, ahol vagyont szerezhettek, mint szolgabírónak. Ezekre az állásokra csupa indigéna jött oda. Ezzel akartam illusztrálni azt, hogy a nemzetiségek nem voltak visszautasítva a közéleti irányítástól. Pozsonyban igenis a német nyelvet annyira használták, hogy egész törvényhatósági ülések csak németül folytak le. Polgármester, főjegyző akárhányszor csakis németül referált, mert azt megértette mindenki, mígha magyarul mondta, el kellett mondani németül is. Azt javaslom, méltóztassanak határozni afelett, hogy a nemzetiségi kérdés tárgyalásának alapjául a Felvidék részére készült autonómiatervezetet elfogadjuk, azt pontról pontra megvitassuk, mert különben szétesik az egész tárgyalási anyag. Kayser: Hogy a közigazgatás épp oly rossz volt a magyaroknál, mint az idegeneknél, az igaz, csak a kihatás volt más. A nép annyira jámbor, hogy az izgatók, akik oda kiszálltak, elhitethették a néppel, hogy nem a szolgabíró a gaz, hanem a magyar állam bánik velük rosszul. Viszont ha az oláh hivatalnok büntetlenül garázdálkodhatott, akkor azt mondották, hogy a magyar állam gyenge. Huber: A nemzetiségi kérdést rendőrrel, csendőrrel soha elintézni nem fogjuk, Koyser: Nem a nemzetiségi kérdésről van szó, hanem a visszaszerzésről. Hogy visszaállítsuk a magyar állam integritását, erre minden eszköz jó. Párizsban minden valótlanságot állítottam, ha azzal az integritásnak használni kellett. Ha valaki megtámad azért, úgy Apponyi fedez engem.

37 Szlovenszko autonómiájára nézve Bleyer azt mondotta nekem, hogy tárgyalási alapul elfogadták, de az nern fixum. Bleyer maga sem hiszi, hogy abból valami lesz. Kmoskó: Bizony, ez így van. Dvorcsák: Nekünk kellett ez kifelé. Kayser: Akkor, amikor politikával visszaszerezhetek valamit, addig nem használok fegyvert, sőt még az esetben is elő kell készíteni a helyzetet. Csakis az említett keretek között ajánlom tárgyalási alapul a szlovenszkói autonómiatervezetet, sőt a tárgyalásba beveendőnek tartom a 4044. sz. rendeletet is.

39 Ez a rendelet egyébként alkotmányellenes. Ezt megmondottam Bleyernek is. Alkotmányellenes annyiban, 36 Valójában voltak autonóm területek a középkori Magyarországon. Pl. az erdélyi és a szepesi szászok, a jászok és a kunok területei. 37 A béketárgyalások alkalmával, amelyeken a magyar delegációt Apponyi Albert gróf vezette, a nemzetiségek magyarbarát képviselőit is felvonultatták Párizsban. Szerepüket Kayser önleleplező kijelentése tökéletesen jellemzi. 38 A Friedrich-kormány 4044/1919. M. E. sz. rendelete a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról.