Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában
volt, és ezt ki is használtuk. Politikai okokból hangoztatjuk külföldön tót voltunkat, míg a Felvidék visszaszerzésének ideje el nem érkezik. Gálocsy: Többet nem tudnánk megtudhatni Jehlicskáról? Dvorcsák: Ma Jehlicska Lengyelországban van. Kinn jártam nála, hogy őt hazahozzam, nehogy ott megbontsa az egységet. Mikor ez nem ment, hidegre kellett tennem őt, bizonyos politikai csalafintasággal, hogy egyebet ne csinálhasson már. Igy kellett eljárnom, mert Jehlicska kijelentette, hogy nem áll a kidolgozott autonómia alapján. Azt hiszem, Jehlicska beteg, paralitikus. Kmoskó: Bolo-nd! Dvorcsák: Jehlicska újabb autonómiatervezetet csinált. Abban a tót kormányzónak nagyobb hatalma van, mint a magyar kormányzónak. Zakopanéban 1920. májusában újabb tót nemzeti tanácsot csinált. Egyenesen azért, hogy megtévessze a politikai köröket Lengyelországban. Nem volt más válasz erre, minthogy kimentem Lengyelországba, 30 és letörjem szárnypróbálgatásait. A lengyelek rendkívül súlyt helyeznek arra, hogy a tótok egységes plattformot teremtsenek. Most a tervünk az, hogy teljes erővel fellépünk Lengyelországban, kimegyünk oda öten-hatan. Ezirányban előterjesztést tettem Kútkafalvy államtitkár úrnak, hogy a ruszinok közül is jöjjenek ki hárman-négyen, hogy egységesen lépjünk fel velük, mint akik Magyarországhoz akarunk tartozni. Az urak itt ülnek, szépen elképzelnek mindent, és abszolút tájékozatlanok a külvilágról. Ne tessék elfelejteni, hogy a lengyel-magyar szimpátia a 148 év óta tőlünk elzárt Lengyelországban nem feljlődhetett. 31 A keletgalíciai lengyelségben pedig a háború folyamán egyenesen antipátia támadt ellenünk. Mikor először jelentem meg Varsóban, nagyon sokat kellett magyaráznom, hogy a tótoknak Magyarországhoz való kapcsolatát megéressem. Csekonich 32 mondhatja meg legjobban, hogy a mi munkánk mily eredményes volt. Ha azzal jövünk ki, hogy a magyarok akarják a Felvidéket visszakapni, akkor nem lehetett volna elérni semmit. Ha a tótok számára kértük, akkor volt lehetőség a meggyőzésre. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a lengyel a csehhel áll legjobban szemben, a tót érdek és a lengyel érdek itt találkoztak. Azt akarom mondani, méltóztassék Elnök Űr az efajta üzeneteknek békét hagyni, mert ezzel nem tetszik a helyzeten javítani, hanem csak rontani. Gálocsy: Vagy éppen ellenkezőleg. Dvorcsák: Az pedig bizonyos, hogy Jehlicskát jobban el fogom intézni, mint Elnök Ür. Elnök Úr csak abszolút elronthatja a helyzetet, én abszolút javíthatom. Vagyok olyan magyar ember, mint Elnök Úr. Dolgoztam a hazáért, ha más nyelven is, s ha az Elnök Úrnak szívén fekszik a Felvidék visszaszerzése, úgy nekem is szívemen fekszik. Gálocsy: örülök rajta. Dvorcsák: Nekem van módom is arra, hogy cselekedjem. Ha most kimehetünk Lengyelországba, a küldöttségben részt vennének a szepesiek is, sőt a felvidéki magyarság is, hogy minél nagyobb súllyal léphessünk fel. Hogy pedig Elnök Urat megnyugtathassam, a felvidéki magyar urak közül kiviszem Zsembery és Dessewffy István urakat. 33 Van bizonyos okosság is a politikában. Az pedig nem a legokosabb dolog, hogy ilyen üzeneteket tetszik küldeni a Felvidékre. A tótokat a csehek éppen ezekkel a nyomtatványokkal vadítják el. Gálocsy: Vállalom az üzenetekért a felelősséget. Éppen az ellenkező állásponton vagyok. Aki engem ismer, tudja, hogy egyeneslelkű ember vagyok, s hivatkozással nevem említésére, kijelentem, hogy az üzenetekben foglaltakért a felelősséget vállalom. Egyébként nem ismerem el azt, hogy a tót autonómia tervezetet január 9-én a kormány elfogadta volna. (Közbeszólások: Igenis, minisztertanácsilag elfogadták!) Ha az urak ezen az állásponton állanak is, én nem állok ezen az állásponton és nem állhat ezen az állásponton egyetlen magyar ember sem, s egyetlen olyan nem magyar ajkú sem, aki hazájának és saját nemzetiségének javát kívánja. Az autonómiatervezetet nem tartom helyesnek, mert igenis állítom azt, hogy Magyarországon egy csapat államot hozna létre külön nemzetgyűléssel, külön kormányzóval, akit ők választanak, akit szentesíteni sem kell az uralkodónak, külön hadsereggel, bíráskodással, igazgatással, stb. Erre nézve határozottan állítom, hogy ez Magyarország szétdarabolása volna. Már pedig ezt nemcsak a magyarság szempontjából, hanem a magyar állam minden polgára szempontjából irtóztató szeren30 1920. májusában történt ez is. 31 Az 1772 óta osztrák koronatartománnyá vált Galícia választotta el. 32 Csekonics Iván gróf, varsói magyar követ. 33 Zsembery István, Sáros megye volt tiszti főügyésze; Dessewffy István, Sáros megye volt aljegyzője.
