Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

külpolitika csíráját megteremtve, át akarja húzni, mert csak erre lehet következtetni akkor, amikor úgy ír rólam, mint ahogy felolvastam. Ha ezt jó propagandaeszköznek véli, akkor gondolja meg, hogy mit jelent ez a visszavonás a Felvidéken. Van neki egy másik üzenete is, melyben kalandornak vagyok feltüntetve. Ha nem is név ' szerint megnevezve. (Olvassa. 25 Hallatlan! kiáltások.) Ezt azért nem érdemeltem ki, mert gyermekeimet elhagyva, két éve járom a világot. Éppen a magyar állam egységéért. 26 De ettől eltekintve, vájjon milyen hatása volt ennek az üzenetnek? Elterjesztették Kassán is. A cseheknek módjukban volt megkapni azt. Hidasnémetiben sárosi és zempléni tót fiúk állanak szemben trencséniekkel. 27 Rablovics pénzügyi tanácsa a mi megbízatásunkból fejt ki ott propagandát, s átjárogat a trencséniek közé, tárgyalván velük, vájjon mit csi­nálnának, ha támadás következne a magyar oldalról. Alighogy visszakerült a magyar terü­letre, ott is szétosztva van már a röpirat, s mi történik? Patrult küldenek Rablovics elfoga­tására, hogy renegát, hazaáruló tót. A cseh földön tehát éppúgy, mint a magyar földön hazaárulónak minősítik munkánkat. Nem tudom eléggé kiemelni, hogy az együttműködés feltétlen alapja a bizalom, Enélkül nem lehet együttműködni. Huber: Nem lehet hazaárulóknak deklarálni minket! Dvorcsák: Az urak nem hiszik azt el, hoqy milyen nehézséggel jár a túlzó tótokkal szem­ben való fellépés, akik tényleg sokkal többet akarnak, mint amennyit mi akarunk. Nekünk nem az az első feladatunk, hogy visszaszerezzük a Felvidéket, hanem hogy csináljunk ott Tótországot. (Nagy zaj.) Ez tény. Én a múltban, legalább a forradalom óta, mindig arra törekedtem, hogy külpolitikai tevékenységemben ne csak igazoljam a magyar állam egy­ségét, hanem annak biztosítására törekedtem. Hogy azonban a túlzó tótokkal szemben a külföldön a küzdelmet felvehessem, alkalmazkodnom kellett a külföld mentalitásához. Külföldön pedig a felvidéki kérdés tót kérdés. Az természetes, hogy a magyar magyar akar lenni, ezt nem kell magyarázni. Azt azonban annál inkább meg kell magyarázni, hogy nekünk tótoknak Magyarországhoz kell tartani, mert a csehek elcsehesítenek. Ezt nem akarják az urak megérteni. De engem nem tud ilyesmivel senki sem elkedvetleníteni. Csak az a baj, hogy megbontják kifelé egységünket. Ez az eset áll Jehlicska Ferencre. Ö tel­jesen magyar állásponton állott. 1920. január 5-én ismertem meg, mikor Olaszországból hazajöttem és itt teljesen kész autonómiát találtam. 28 Azt láttam, hogy szerzője csöpögött a magyarságtól. A mi akciónk egysége sokkal szebbnek tűnt fel a külföldön addig, amíg ez a túlzó tót is, aki a cseh parlamentnek is tagja volt, magyarul gondolkodott. Nekünk ezt az ütőkártyát nem volt szabad eldobni. Mi mindig csak a magyar álláspontot képviseltük, ezért volt nagyon fon­tos, hogy Jehlicska mellénk szegődött. 2 * Én az ő nevében is küldöttem a francia szenátus és parlament külügyi bizottsági tagjainak memoradumokat. Erre nekünk nagy szükségünk 25 „üzenet" címmel a Területvédő Liga Gálocsy Árpád vezette propagandabizottsága sorozatosan bocsájtott ki röpiratokat. Az 1920. május 15-én kelt 3. számban kalandoroknak, álapostoloknak nevezi azokat, akik Magyarországot pokollá változtatnák, ha megvalósít­hatnák „népgyilkoló tervüket", a szlovák autonómiát. (Kivonata csatolmányként a jegyző­könyv mellett.) 26 Lengyelországban, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban fejtett ki propa­gandát a mellett, hogy — a szlovákoknak adandó területi autonómia fejében — Magyar­ország tarthassa meg a Felvidéket. 27 Vagyis a „Keleti Tót Tanács" befolyása alatt állók - a Szlovák Nemzeti Tanács hí­veivel. 28 Csak a minisztertanács általi elfogadtatása volt hátra a Jehlicska által kidolgozott Bleyer miniszterrel egyeztetett tervezetnek, 29 Jehlicska 1919. decemberében Budapesten „magyarbarát tót pártot" alapított Uhorsko —Slovenska Ludova Strana (Magyar—Szlovák Néppárt) elnevezéssel. A párt célja az volt, hogy területi autonómiát eszközöljön ki a magyar kormánytól, s hogy a megszállt területek szlovákságát ennek fejében megnyerje a Magyarországhoz tartozás gondolatának. Amikor a szlovák, rutén, román, német, vend nemzetiségek képviselői részvételével 1920. január elején megalakult „Magyarország Magyarbarát Nemzeti Kisebbségeinek Szövetsége", an­nak is Jehlicska lett az elnöke, E szö73tség elhatározta: 1. A békekonferencia elé memo­randumot terjeszt, melyben tiltakozik Magyarország területi feldarabolása ellen. 2. Ellen­kező esetben minden rendelkezésre álló eszközzel — ha kell, fegyverrel is — visszaszerzi Magyarország területi épségét. 3. A nemzeti kisebbségek minisztériumát ismeri el illeté­kesnek, ahol minden nemzetiségnek külön főosztálya legyen. 4. Az ország nemzetiségei kapjanak megfelelő képviseletet a parlamentben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom