Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében
o magyarosítás lelkes hívei voltak. 53 Az egylet működése alatt két óvodát állított fel, az elsőt 1880 májusában, a másodikat 1881. július elsején. 54 Ez utóbbi már 1883-ban megszűnt. 55 Az első egyleti óvoda a kisdedóvóegylet feloszlásáig, 1886-ig létezett. 56 Az egylet 1885-től 1887-ig a nyári hónapokban fenntartott még egy sokác nyári gyermekmenhelyet is. 57 Serli Sándor óvodaegyleti elnök a képviselőtestülethez intézett kérvényéből, amelyben két új óvoda felállítását javasolta, kiviláglott, hogy az egyik cél a magyarosítás : „Tudjuk, hogy városunkban különböző nyelvűek vannak, kik egymást meg sem értik s hogy ezen körülmény különösen pedig a hivatalos magyar nyelv nem értése az illetőknek nagy hátrányára van. Tudjuk továbbá, hogy több nyelv mellett az elemi iskolában is nehéz az előrehaladás; sőt hogy a rendetlen iskolába való járás mellett ott a magyar nyelvet nem is lehet teljesen elsajátítani. Már pedig ezen nagy baj az óvoda által legnagyobb részben szintén elháríttatnék, mert ott magyarul minden gyermek játszva megtanulna, úgy, hogy azt az elemi iskolában és azon túl is gyakorolván, mire felnőne, lassanként minden idegenszerűség megszűnnék közöttük, miáltal nemcsak hogy a legnagyobb szolgálatot tennők az illetőknek, hanem hazafias dolgot is cselekednénk, s városunk közművelődésére és az egymás közti nagyobb egyetértésre is bizonyosabb a legjótékonyabb befolyást gyakorolnánk." 58 A képviselőtestület mégis 13:9 szavazati aránnyal elvetette az új óvodák felállítását. 59 A kisdedóvóegylet 1883-ban a pártoló tagok kilépése miatt a második óvodája megszüntetésére kényszerült. 60 A pártoló tagok tömeges kilépésének oka az volt, hogy a hátralékos tagdíjakért a bíróságon beperelték őket, ami nagy zugolódást váltott ki. 61 Nem volt véletlen, hogy az egylet választmánya a megszüntetett óvoda helyett egy sokác óvómenhely felállítása mellett döntött, mert: „Ezen indítvány megvalósítása kétségtelenül oly kilátással kecsegtet, hogy minden, csak egy kissé is melegen érző polgár rokonszenvét megnyerni képes, és a körülményeknél fogva fontosságára nézve még a rendes óvódánkét is fölülmúlja. Fzen menhely ugyanis hivatva lenne arra, hogy az illető gyermekek az egész mezei munkaidőben gondos felügyeletben részesüljenek, a mi most elhanyagoltatik; továbbá, hogy az illető sokac gyermekek ott magyarul megtanulván, mire iskolába mennek, már magyarul is tudva, sokkal előbbre haladnának. A menhelynek természetesen ingyenesnek kellene lennie, hogy azt az illetők minél inkább igénybe vegyék. Az azonban csakis egy alkalmas dajkát igényelvén, nem sokba kerül." 62 ú3 Serli Sándor: A mohácsi kisdedóvó egyesület = Mohács, 1880. jan. 25. (2). p. « MV, 1882. jan. 8. (1-2). p. 55 Egyleti élet. A kisdedóvó egylet közgyűléséből = MV, 1884. jan. 20. (2-3). p. 56 Egyleti élet. A Mohácsi kisdedóvó-egylet feloszlatása = MV, 1887. jan. 9. (2). p. 57 MV, 1885. márc. 29. (3). p. MV, 1886. márc. 28. (3). p. = MV, 1887, ápr. 3. (3). p. 58 BmL Mohács nagyközs. képv. ir. 78/1882. sz. Közölte Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez. 1867-1944. = Baranyai Helytörténetírás 1976. Szerk.: Szita L. Pécs, 1976. 419-420. p. A szerzők szerint a magyarosítás elősegítéséről nem lehetett beszélni, mert az óvodák színmagyar területen létesültek. A két egyleti óvoda valóban központi részen volt (a Fő utcában és a mai Kisfaludy utcában), ám a sokác menhelynek a magyarosítás is célja volt. 59 BmL Mohács nagyközs. képv. jkv. 78'1882. sz. c '° Filep Endre: Haladunk-e? — MV, 1883. szept. 30. (2-3). p. 61 Filep Endre: Egyleti élet = MV, 1885, febr. 1. (2-3). p. Ii2 Lásd 55. sz. jegyz.
