Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében

horvát ajkú ifjabb nemzedék pedig anyanyelve mellett jól beszéli a magyar nyelvet is. Újabb időben a gör, kel. iskolában is szépen haladnak a gyermekek a hazai nyelv elsajátításában."

48 Tanulságos Vasadi Balogh Lajos mohácsi születésű gyúrói református lelkész és Filep Endre református tanító magyarosodásról folytatott párbeszéde: „Hol oly kitűnő tanítói kar működik mint Mohácson, ott nagyobb eredményeket szeretnénk látni. Egy Filep, Kisszély, Böhm, Herr működésétől azt reményleném, hogy a magyarosodás, ha nem rohamosan, de mindenesetre, lépésről lépésre előre halad. Ez azonban nem történt. Mohács a magyarság dolgában ott van, hol az 50-es években. . . . Törekedjetek oda, hogy az iskolával a társadalom karöltve járjon, mert az balfogalom, hogy az iskola maga magyarizál. — Az iskola magában nem tudott a múltban germanizálni, nem tud jelenben magyarizálni sem."

49 „Elemi iskoláinkban a tannyelv magyar ugyan, de a rom. kath. és a görög keleti felekezeti, valamint az izr. iskolákban a külön nemzeti nyelvek is — jelesül a német, sokac, szerb és héber nyelv is taníttatnak, s ezeket kiküszöbölni mindaddig nem is lehet, míg e szép haza lakói együtt nem éreznek, nyelvben, érzeményben eggyé nem forrnak. Mindazonáltal megjegyzem, hogy az iskolából kikerült 12 éves gyermekek, mindannyian beszélik a magyar nyelvet, noha az, az egyes családok körében nem otthonos mindenütt."

50 A forrásokban gyakran emlegetett magyarosítás, magyarosodás a nyelvi magyarosodást jelentette és nem mást. A nemzetiségi nyelv tanítása továbbra is érvényesült. A lakosság két illetve több nyelvűvé válásáról volt szó elsősorban. 1900ra a lakosság 84,1%-a tudott magyarul, és ez főképpen az iskolai oktatás érdeme. Mivel a németség és zsidóság körében volt asszimilációs folyamat, ők gyorsabban tanultak meg magyarul, mint a horvátok és főként a szerbek. A népiskolákhoz képest az iparos tanonciskolái oktatás jelentősége csekélyebb volt. Az iparos tanonciskolái bizottság jelentései szerint a magyarul tanulás (egyáltalán az írni-olvasni tudás) nem kis gondot okozott a tanoncoknak: „A tanítás eredménye általában csak kielégítőnek mondható, mit egyebeken felül különösen annak kell betudni, hogy a tanonczok nagyobb része (117) vidéki és idegen (nem magyar ajkú) levén, iskolai előképzettséggel nem bírnak, írni és olvasni nem tudnak, úgyhogy a hetenkénti négy óra alatt nem képesek kellően előhaladni. E bajon úgy lehetne segíteni, ha a vidéki iskolákban nagyobb gond fordíttatnék a magyar írás és olvasás tanítására és ha az iparos gazdák otthon is megengednék tanonczaiknak, sőt buzdítanák őket az írás és olvasásbani gyakorlatra."

51 „A tanulás eredménye már kedvezőbb az előbbi évekhez képest, de azért mégsem teljesen kielégítő, mert a tanonczok legnagyobb része idegen (nem magyar) ajkú levén és a vidékről jővén be, csak igen nehezen tanulják meg az írás, olvasást is."

52 A szövegben említett vidékiek és nem magyar anyanyelvűek főként Mohács környéki németek voltak. Tanulságos a mohácsi óvodák sorsa az 1880-as években. Az óvodaügy első felelős irányítója az 1880-ban alakult Mohácsi Kisdedóvó Egyesület volt (bár a nőegyletnek volt korábban óvodája). Az elnöke Serli Sándor orvos, alelnöke Székely József református lelkész, jegyzője Filep Endre református tanító, akik mindannyian 48 A magyarosodás minálunk = MV, 1892. nov. 20. (1-2). p. 49 Vasadi Balogh Lajos: Nyílt levél = MV, 1885. jún. 14. (2). p. 50 Filep Endre: Válasz Vasadi Balogh Lajos barátom nyílt leveleire! = MV, 1885. júl 26. (1-2). p. 51 BmL Mohács nagyközs. képv. ir. 105/1888. sz. Az iparos tanonc isk. biz. 1887/88. évi jelentése. 52 Uo. 103/1890. sz. Az iparos tanonc isk. biz. 1890/91. évi jelentése. 309 tanoncból 118 a mohácsi és 191 a vidéki; 133 magyar, 130 német, 18 horvát és 28 szerb anyanyelvű. = MV, 1891. júl. 19. (2-3). p.