Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Timár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete

8. táblázat Különböző etnikumú falvak népességének háztartásokba tömörülési aránya az 1786-1787. évi népszámlálás adatai alapján. katolikus délszláv magyar német ortodox vegyes etnikumú összesen 1. Helységek száma 10 7 5 2 8 32 2. Házak száma 904 788 295 268 1502 3 757 3. 4. 5. Lakók száma Háztartások száma Háztartásonkénti lélekszám 7718 886 8,71 4750 899 5,28 1726 339 5,09 2183 286 7,63 9074 1704 5,32 25 451 4 114 5,45 6. 7. özvegyi háztartások vélt száma (6%) Házaspárok kezén lévő háztartások vélt száma 53 833 54 845 20 319 17 269 102 1602 246 3 868 8. Házaspárok száma (100,00%) 1723 1044 323 425 1963 5 478 9. Saját háztartással •nem rendelkező házaspárok vélt száma és százalékos aránya 890 51,65% 199 19,06% 4 1,23% 156 36,70% 361 18,39% 1 610 29,39% A korábbiakban Dályoknál és Lúcsnál a magas családszámú háztartások említése nem tévedés. Ugyanezt megismétli fél évszázaddal később Hölbling Miksa, Baranya vármegye akkori főorvosa ..Orvosi Helyirat" c. könyvecskéjében. Ugyanott szemléletesen ábrázolja az ilyen nagycsaládok életformáját is: ,,Van rác (értsd: délszláv) ház, melynél 10-12 házaspár lakik, és 40-50 lélek. A legidősebb férfiú határtalan hatalommal bír az egész család felett. Neki minden legkisebb ellenvetés nélkül engedelmeskedik a családnak minden tagja. . . . Ö lakja az úgynevezett házat. A többi párok az udvarban lévő sötét, egészségtelen kamrákban hálnak." És ugyanitt olvassuk: „Rác ifjú soha más házhoz be nem házasodik, mindig az atyja házához hozza a nőt, mégha annyian volnának is." Ugyanott a németek családalapítási szokásaival és az ezzel kapcsolatos szétszóródásáról ezt olvassuk: ,,A német telkes gazdák gyermekeik között telkeiket nem osztják föl, hanem idősebbik fiúgyermeküknek adják át azon föltétellel, hogy testvéreit kifizesse. Ily kifizetett elmegy rác faluba lakni és ott először háztalan, aztán házas zsellér lesz. Mivel atyai örökségét pénzben kapta ki, először megveszi a rácnak szántóföldjét vagy rétjét, aki szorulságban lévén meg is szántja neki, sőt ha kívánja meg is trágyázza. Ebből az következik, hogy jövőre nincs a rácnak kenyere, és így kénytelen megint egy részt a németnek zálogba adni, míg végre egész telke német kézre kerül." Hölbling könyvéből itt idézett részletek alaposan leegyszerűsített képet mutatnak be Baranya múlt századi német és délszláv lakossága között kétségtelenül meglévő életvitelbeli különbségről. A valóság nem ilyen egyszerű. Ennek elemzése